Változó kata szabályok
Jelentősen átalakul a kisadózó vállalkozók tételes adója szeptembertől: a bevételi határ 18 millió forintra emelkedik, ám ezt csak azok az egyéni vállalkozók vehetik igénybe, akik (a taxisok kivételével) kizárólag magánszemélyeknek értékesítenek. A cégek vagy egyéb szervezetek felé is értékesítőknek, vagy társasági formában vállalkozóknak más adózásra kell áttérniük: érdemes megfontolni a kiva választását. Összefoglaltuk a legfontosabb módosításokat
Új törvény lép hatályba a kisvállalkozók tételes adójáról szeptember elsején, egyúttal megszűnik a korábbi szabályozás. A havi fix adóösszeg mellett minimális adminisztrációt követelő katát az új szabályok szerint csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók vehetik igénybe, így azok a mellékállású egyéni vállalkozók, egyéni cégek, betéti és közkereseti társaságok, ügyvédi irodák, amelyek eddig szintén választhatták ezt az adózási formát, másikat kell keressenek (vagy automatikusan a társasági adó szabályai szerint fognak adózni).
Az új előírások szerint katás vállalkozások (a taxisok kivételével) nem szerezhetnek bevételt az adózás rendjét szabályozó törvény (Art.) szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) – vagyis csak magánszemélyeknek értékesíthet vagy szolgáltathat, cégeknek, jogi személyeknek nem. Amennyiben cégektől vagy jogi személyektől szerezne bevételt, akkor automatikusan elveszti a kata jogosultságát.
Az új szabályok szerint csak és kizárólag 50 ezer forintos kata létezik majd – ennyit kell fizetni havonta, és az iparűzési adó átalányát. E két teherrel azonban minden más közteher megfizetésétől mentesül továbbra is a katás vállalkozó. A korábbi, mellékállású katás viszony – a maga 25 ezer forintos terhével – megszűnik, akárcsak a magasabb nyugdíjat garantáló 75 ezer forintos befizetés lehetősége is. A bevételi határ – ameddig nincs más közteher – 18 millió forint lesz éves szinten (minden egyes katában töltött hónap 1,5 millió forintot ér időarányosan az évben). E felett 40 százalékos adót kell fizetni. Fontos viszont, hogy az áfa alanyi adómentessége továbbra is csak 12 millió forintig él, aki ezt meghaladja, belép az áfakörbe. A korábbi szabály, hogy egy adóalanytól nem lehet 3 millió forintnál nagyobb a bevétel, megszűnik szeptembertől. Ugyanazon adóalanytól érkező évi 3 millió forintnál magasabb bevétel esetén a 3 millió forint feletti részre 40 százalék plusz adót kell fizetnie annak, akitől a bevétel származik.
A katás továbbra is biztosítottnak minősül, vagyis jogosult lesz az állami ellátásokra és bevételének 60 százaléka minősül jövedelemnek, ez nem változik. A bevételekről változatlanul elegendő mindössze bevételi nyilvántartást vezetni, vagyis el kell tenni minden kiállított nyugtát és számlát.
Azok, akik számára megszűnik a katázás lehetősége (mert nem főállású egyéni vállalkozók, vagy nem tudják vállalni, hogy csak magánszemélynek értékesíthetnek), több lehetőség közül választhatnak:
- A cégként működők automatikusan a társasági adó hatálya alá kerül szeptember 1-től, annak összes könyvelési és adózási következményeivel, vagy bejelentkezhet a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá. Ezt érdemes még augusztusban megtenni, hogy szeptember elsejétől már e szerint adózzon – ha később jelentkezik át, amit megtehet, akkor előbb átkerül a társasági adó hatálya alá, majd a kivába.
- Az egyéni vállalkozók idén október 31-ig jelenthetik be, hogy áttérnek az szja szerinti átalányadózásra. Ennek hiányában a normál szabályok szerint fog adózni egyéni vállalkozóként. Átmeneti szabályként azok, akiknek megszűnik ez a könnyített adózási lehetőség, idén 8 hónapon át még katázhatnak 12 millió forintig (a többieknek, akik áttérnek pedig már az idén 18 millió forint lesz a bevételi határ az egész évre).