Jólléti munkahely
Egy egészen kis cég is rengeteg mindent tehet kollégái mentális, fizikai, pénzügyi és szociális jóllétéért, az intézkedések többsége pedig nem is kerül sokba. Wellbeing kisokos koronavírus-járvány után, egy magas inflációs mutatókkal terhelt pénzügyi érában.
A munkatársak jólléte (wellbeing) alapjaiban határozza meg a mindennapok hangulatát egy-egy cégnél. Hatással van a kreativitásra, az együttműködési készségre és hajlandóságra, az egészségre, és a motiváció szintjét is jelentősen befolyásolja.
Minél kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, fittebb, dinamikusabb a munkavállaló, annál produktívabb tud lenni a munkahelyén is, annál jobban és flexibilisebben viseli a konfliktusokat, az esetlegesen felmerülő váratlan helyzeteket. Annál erősebb az immunrendszere is, ami például a betegszabadságon, illetve táppénzen töltött napok számára lehet jó hatással.
A wellbeing fogalmába beletartozik minden, a kollégák közérzetét, hatékonyságát és elégedettségét valamilyen módon befolyásoló tényező.
Egyáltalán nem pénzkérdés!
A jólléti politika sikeressége elsősorban nem pénz kérdése, már havi néhány ezer-tízezer forintból komfortosabbá tehetjük a munkavégzést. A jól kivitelezett intézkedések megteremthetik a kollégáknak a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.
Egy önmagával rendben lévő, családjával, barátaival harmonikus kapcsolatot ápoló munkatárs sokkal lojálisabb, könnyebb vele együttműködni és nagyobb eséllyel vet fel újító, innovatív ötleteket. Ezt támogatja, ha a kollégának elegendő ideje jut sportra, illetve a hobbijára, valamint a munkavégzés helyének és idejének megválasztására megfelelő rugalmasságot biztosít a munkahelye.
Jóllét és jóllét között is van különbség
Az érzelmi és fizikai jóllét mellett az anyagi vagy pénzügyi, illetve a szociális jólléti faktor is alapvető. A pénzügyi wellbeing kérdése a koronavírus-járvány óta különösen előtérbe került, az elmúlt másfél év magas inflációs mutatói pedig csak még inkább a fókuszba állították. Amennyiben a napi megélhetése veszélyben forog, megbillen az anyagi egyensúlya, illetve reálbére folyamatosan veszít értékéből, akkor a munkavállalók többsége várhatóan nem nyújt kiegyensúlyozott teljesítményt.
A nehézségek leküzdése érdekében rugalmas bérpolitikát alkalmazhatnak a cégek, akár évközi béremelések, a juttatások szélesítése, átrendezése, bérelőleg bevezetése, vagy vészhelyzeti pénzalap létrehozása is szóba jöhet – széles a paletta.
Érdemes az intézkedéseket mindig a kollektíva előzetesen felmért igényeire szabni, és különös hangsúlyt fektetni a nyugdíjcélú, illetve az egészségügyi előtakarékosságra is. A bajba jutott kollégákat akár pénzügyi tervezési szakértő, vagy erre a területre szakosodott coach-ok révén is segíthetik a cégek.
Morzsaparti és home office
A szociális jóllétnek szintén a Covid adott új lendületet. Számos kérdés kerülhet a fókuszba az adott kisvállalkozás tevékenységi körétől, a kollégák számától, munkakörétől és a munkarendtől függően. A távmunka és a home office lehetőségek terjedése révén szélesre tárta a szabadság és rugalmasság kapuit a járvány, ugyanakkor értelemszerűen el is távolította egymástól a kollégákat, illetve a beosztottakat és vezetőiket.
A cégeknek új modelleket kell kidolgozniuk, amellyel újra egybekovácsolhatják a csapatot, és megfelelő flexibilitást biztosító, mégis az emberek közti interakciók normális szintjét megőrző szabályokat vezethetnek be. Közösségi rendezvények, sportnapok, vagy csak egy hétfő délelőtti morzsaparti – amire mindenki behozza a hétvégéről megmaradt süteményeket – a hangulatjavító ötletek tárháza szinte végtelen, hatásuk azonban egyértelműen pozitív.