Webáruházak: nem érdemes hallgatni a fogyasztók jogairól

Szigorúan veszi a fogyasztóvédelmi törvény a vásárlók jogszerű tájékoztatását a webáruházakban, amelynek hiányossága esetén könnyen landolhat a postaládában a váratlan felszólítás. Mik azok a tipikus mulasztások, amelyek kiküszöbölhetők a szabályok pontos ismeretével, betartásával?

Sokat javult a webáruházak jogkövető magatartása az elmúlt években, ám még mindig akadnak olyan tipikus gyakorlatok, amelyek miatt adott esetben a vállalkozásnak felelnie kell a bíróságon, vagy felszólítást kaphat az ügyészségtől, hogy orvosolja a fogyasztóvédelmi törvénybe ütköző jogsértést.

A leggyakoribb – jellemzően jóhiszeműen elkövetett – hibák a vásárlók tájékoztatásában fordulnak elő, egyrészt a jogszabályváltozásokból adódó információhiány vagy a különböző tévhitek miatt. Ezekre érdemes figyelnie a webáruház vezetőjének és a vállalkozás jogi tanácsadójával közösen folyamatosan nyomon követni az aktuális előírásokat, jó gyakorlatokat, illetve a példamutató bírósági eseteket, hogy ne érje kellemetlenül a céget és ne járjon elmarasztalással egy-egy felülvizsgálat.  

Főként, hogy a tavaly életbe lépett, új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján immár az ügyészség is bíróságra citálhatja a webáruházat, igaz, hogy előbb fel is szólíthatja a céget a törvénybe ütköző magatartás megszűntetésére. 

Hogy juthat a webáruház a bíróságra?
A fogyasztókat a mindennapi életükben sokfajta jogsérelem érheti a vállalkozások mulasztása vagy magatartása miatt.

Nem árt tudni, hogy a több fogyasztót is érintő jogsértések megszüntetése érdekében a fogyasztóvédelemről szóló törvény egyes szervezeteket, köztük az ügyészt is feljogosítja arra, hogy polgári pert indítson a bíróság előtt. Ez az új jogintézmény az úgynevezett képviseleti kereset útján valósulhat meg. 

A keresetet közvetlenül a fogyasztó nem indítványozhatja, viszont bejelentéssel vagy kérelemmel fordulhat az ügyészhez ennek érdekében. Ennek megfelelően az így indult peres eljárásban a vásárlók személyesen és közvetlenül nem vesznek részt, de a kereset állásáról, kimeneteléről folyamatos tájékoztatást kapnak, és ha végül a fogyasztók javára dől el a mérleg, akkor bárki, aki igazolja érintettségét az ügyben, érvényesítheti a megítélt jogorvoslatot a webáruházzal szemben. 

A képviseleti keresetben az ügyész alapesetben kérheti a jogsérelmet okozó vállalkozótól a jogsértő állapot megszüntetését, a bekövetkezett jogsérelem orvoslását, valamint indítványozhatja a bíróságon, hogy az kötelezze a céget a fogyasztókat ért károk megtérítésére. Ez megvalósulhat kártérítés fizetése, illetve kijavítás, kicserélés, árleszállítás, a szerződés megszüntetése, vagy a kifizetett vételár visszatérítése által.
Nem kell azonban rögtön megijedni a fenyegető jogi eljárástól, mivel a fogyasztóvédelmi törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi az ügyészség számára, hogy mielőtt keresettel fordulna a bírósághoz, hívja fel a vállalkozást a jogsértés önkéntes megszüntetésére.

Tipikus hibák, amelyek elkerülhetők odafigyeléssel 
A megelőzés érdekében legyünk tisztában azzal, melyek azok a jellegzetes mulasztások, amelyek megúszhatók, vagy legfeljebb megelőző felhívást vonnak maguk után, és ha arra a webáruház megfelelő válaszlépéssel reagál, az ügy nem folytatódik a bíróságon. 

Az ügyészségek – a fogyasztók védelme érdekében – ugyanis aktívan élnek a törvényi lehetőséggel: 2023 második felében 67 esetben nyújtottak be pert megelőző felhívást a webáruházak téves online tájékoztatása miatt. Bíztató tendencia, hogy a figyelmeztető felhívások zöme eredményes volt: a cégek túlnyomó többsége a felszólításnak eleget tett és kijavította a törvénysértést. 

A Legfőbb Ügyészség februári közlése szerint például tipikus hibaként fordult elő az, hogy tartós fogyasztási cikkeknél a vállalkozás arról adott tájékoztatást: a termékre érvényesíthető jótállási idő egy év. 

A jogsértés elkerülése érdekében vegyük figyelembe, hogy az egyéves jótállási határidő csak a 10 ezer forintot elérő, de 100 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén irányadó. Ezen értékhatár felett 250 ezer forintos vételárig két év, ennél drágább termékek esetén pedig három év a jogszerűen biztosított, kötelező jótállási idő.

Emellett tudni kell, hogy a szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémának minősül a jog szerint, ha például a webáruház nem ad meg szállítási határidőt, nem vagy nem megfelelő tájékoztatást ad az elállási jogról, szavatosságról, jótállásról.

A reklamációval foglalkozni kell
Az elmarasztalt webáruházak jelentős részénél amiatt is jogsértő volt a tájékoztatás, mert abban azt a tipikus vásárlói figyelmeztetést fogalmazták meg, miszerint, ha a vevő az árut annak kiszállítása után azonnal, a futár jelentétében nem ellenőrizte, akkor a vállalkozás utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem fogad el. 

Ez azonban alkalmanként szándékosan megtévesztő, de legtöbbször tévhiten alapuló „szabály”. A törvényi rendelkezések alapján ugyanis anélkül is érvényesítheti a fogyasztó például a hibás teljesítés miatti kártérítési igényét, hogy a kiszállításkor ellenőrzi a csomagot.

Szintén rendszeresen előforduló hiba, hogy ha a fogyasztó a vásárlást követő 14 napon belül eláll az üzlettől, azaz visszaküldi a terméket, akkor a webáruház általában 30 napos határidővel vállalja a vételár és a jogszabály szerint visszatérítendő egyéb költség (például a szállítási díj) visszafizetését. Ez a gyakorlat viszont jogszerűtlen, mivel a vonatkozó törvényi előírás szerint a termék visszaküldése esetén a vállalkozásnak ennél rövidebb idő alatt, 14 napon belül kell a visszafizetést megtennie.

Jár a fogyasztónak a békéltetés
Azt is sok webáruház elmulasztja betartani, hogy kellően kielégítő tájékoztatást adjon a jogorvoslati lehetőségekről. Hiába hallgatnánk el a fogyasztó lehetőségeit, vagy jóhiszeműen, információhiány miatt kimarad a kötelező tájékoztatás, akkor is felszólíthat az ügyészség a jogszerű magatartásra. 

Alapszabály, hogy a webshopot üzemeltető vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a peren kívüli panaszkezelési módokról és egyéb vitarendezési mechanizmusokról. Ezen belül a leggyakoribb mulasztás az, hogy a cég nem ad tájékoztatást az európai online vitarendezési platformról. Ez egy olyan hivatalos felület, amelyen keresztül a nem Magyarországon, hanem az unió más államában letelepedett vállalkozással szemben lehet a felmerülő jogvitákat bírósági eljáráson kívül rendezni.

Ugyancsak tipikus hibaként jegyzi az ügyészség, amikor a vállalkozás a békéltető testületekről csak hiányos tájékoztatást ad. Például nem elegendő kizárólag a saját székhely szerinti békéltető testületet feltüntetni a weboldalon, hanem valamennyi ilyen fórumot fel kell sorolni a teljeskörű tájékoztatás érdekében, hogy a bíróság ne ítélje úgy, a vállalkozás nehezíti a fogyasztói jogérvényesítést.

Emellett elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságnak minősül, ha például a webáruház elérhetetlen vagy nem válaszol, illetve a vállalkozás neve vagy címe, telefonszáma nincs feltüntetve a honlapon.