Van segítség az innováció védelmére
Nem lehet akadály a magas költség, ha arról van szó, hogy le kell védeni az innovációnkat. A piacra lépés és a versenyelőny alapfeltétele a megfelelő oltalmak megszerzése, ami viszont gyakran anyagilag megterhelő feladat a vállalkozásoknak. Erre is kínálnak megoldásokat az Európai Unió és hazánk kkv-knak szóló pályázati forrásai.
A digitalizáció korában elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme egy innovatív vállalkozás vagy startup tudatos működtetéséhez, hiszen ez az egyetlen jogszerű akadálya az egyedi ötletek, termékek vagy szolgáltatások engedély nélküli felhasználásának. Az innovációkba fektetett források nem térülhetnek meg, ha valaki lemásolja a terméket, eljárást, megjelölést, hiszen azt a bevételt az innovátortól veszik el. Az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése és a szerzői jog küldetése az, hogy egyszerre segítenek megvédeni és előtérbe helyezni az iparági innovációkat, valamint megerősíteni a vállalati érték növekedését és az imázs fejlesztését.
A szellemitulajdon-védelem különböző típusainak megértése lehetővé teszi a cégek számára, hogy optimalizálják szellemi vagyonuk felhasználását, és ezáltal gazdasági előnyhöz jussanak a versenytársaikkal szemben. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) tanulmánya szerint a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kisvállalkozások akár 20 százalékkal nagyobb bevételt érhetnek el, mint azok, akik nem rendelkeznek oltalmakkal.
Ráadásul, az egyes oltalmi formák – mint például a szabadalom, a védjegy vagy a formatervezési minta – sok esetben kombinálhatók, ami azt jelenti, hogy ugyanazon megoldás, versenyeszköz levédése több módon is lehetséges. Például az építőiparban egy épület tervrajzát szerzői jog védheti, az egyedi eljárásokra, innovációkra vagy egy újfajta anyag, építészeti megoldás, berendezés kifejlesztésére szabadalmi bejelentés tehető, míg a márka logója védjegyoltalmat élvezhet. Mindezek mellett a formatervezésiminta-oltalommal a dizájnt óvhatjuk, a használatiminta-oltalommal pedig a használati eszközök, berendezések, szerkezetek védhetők.
Az oltalomszerzés tehát fontos feladata az előrelátó cégeknek minden területen – ennek megkönnyítését tűzte ki célul az Európai Bizottság kkv-alapja (SME Fund), amely 2024-ben is elérhetővé teszi a védelmet a kis tőkeerejű cégeknek. Az európai kkv-alap visszatérítési programja az oltalomszerzéshez kapcsolódó díjak részfinanszírozására írt ki új pályázatot, amelyre bármely, az Európai Unió területén, vagyis akár Magyarországon bejegyzett kis- és középvállalkozás jelentkezhet.
EU-s forrásból oltalombiztonság
Az Európai Bizottság kkv-alapjának pályázatán az uniós vállalkozások szabadalmak, védjegy- és formatervezésiminta-oltalmak, illetve közösségi növényfajta oltalmak megszerzésére nyerhetnek támogatást összesen akár 6 ezer euró értékben – hívta fel a figyelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
A kkv-alap célja az oltalomszerzés megkönnyítése, amelynek végrehajtását az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) biztosítja. A pályázati támogatás teljes költségvetése 2024-ben 20 millió euró, a támogatások igénybevételéért egész évben, december 6-ig lehet jelentkezni (vagy amíg az alap ki nem merül).
Az alap emellett a vállalkozások szellemi vagyonának feltérképezésére is lehetőséget nyújt, amely szolgáltatást ugyanakkor Magyarországon jelenleg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is igénybe lehet venni (IP Scan), ingyenesen.
Az SME Fund pályázatán a védjegyek és formatervezésiminta-oltalmak esetében 1000 euró támogatást szerezhetnek a kkv-k. A költségtérítés mértéke az EU-n vagy Magyarországon belül érvényes oltalmakra 75 százalék, az EU-n kívül érvényes oltalmakra 50 százalék. A támogatás tartalmazza a bejelentést, az áruosztályt, a vizsgálatot, a regisztrációt, a közzétételt és a közzététel halasztásának díját is.
A szabadalmak esetében 3500 eurós támogatást biztosít az alap. Ezeknél a költségtérítés mértéke nemzeti és EU-s szinten is egységesen 75 százalék – vagyis a 3500 euróból 1500 fordítható adminisztrációs díjakra, 2000 euró pedig a jogi költségekre. A közösségi növényfajta oltalmaknál pedig a költségtérítés mértéke a bejelentési díj 50 százaléka lehet. Ez összegben 1500 eurót jelent.
Ha egy kkv támogatást kap, az oltalomszerzésre kiállított utalványokat két hónapon belül kell aktiválnia, amely időszak további két hónappal meghosszabbítható. Ezt követi a végrehajtási időszak, amely hat hónapig tart, és amely alatt a nyertes kisvállalkozás továbbra is használhatja az utalványokat, illetve további visszatérítéseket igényelhet.
2023-ban összesen közel 36 ezer vállalkozás élt az EU-s kkv-alap pályázati lehetőségével – ebből 297 magyar cég kapott támogatást, összesen közel 155 ezer euró értékben. A magyar kkv-k tavaly 294 esetben védjegy- és formatervezésiminta-oltalmak, 18 esetben szabadalmak, három esetben pedig közösségi növényfajta oltalmak megszerzésére igényeltek támogatást. Egy-egy magyarországi pályázónak átlagosan 717 eurót ítéltek meg az uniós támogatásból.
Itthon is elérhető a támogatás
Szintén az iparjogvédelmi oltalomszerzés támogatását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott, úgynevezett Iparjog pályázat, amely a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2024-ben is elérhetővé válik. Magyarország innovációs stratégiája, a Neumann János Program részeként idén összesen 500 millió forintos keretösszeget biztosítanak szellemi alkotások magyarországi és külföldi levédésére – hazai vállalkozásoknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek és magánszemélyeknek.
A vissza nem térítendő támogatás célja, hogy a kevésbé tőkeerős hazai szereplők is lehetőséget kapjanak az iparjogvédelmi aktivitásuk növelésére, elősegítve termékük hatékony hasznosulását, akár a nemzetközi piacokon is.
A támogatás mértéke e hazai finanszírozású pályázati lehetőség esetén 100 százalék. Az igényelhető összeg 100 ezer forinttól akár 7,5 millió forintig is terjedhet, és a magyarországi mellett az európai és a nemzetközi iparjogvédelmi bejelentések költségeinek finanszírozására is felhasználható (például tanácsadásra, hatósági díjakra). Emellett további előnye, hogy ebből a pályázati forrásból a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások költségei, illetve akár a fordítási díjak is finanszírozhatók.
Az iparjogvédelmi aktivitás erősítését az is szolgálja, hogy 2024-től a mikro-, kis- és középvállalkozások is 75 százalékos díjkedvezményben részesülnek a szabadalmak bejelentési és fenntartási díjaiból.