Változhatnak a fenntarthatósági követelmények

A környezet és az emberi jogok fokozottabb védelme érdekében az Európai Tanács elfogadta a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló irányelvet, az eredeti tervezethez képest több könnyítéssel. A jövőben a nagy cégeknek pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a kkv beszállítóik megfeleléséhez.

Enyhébb átvilágítási szabályrendszert készülnek elfogadni az EU-ban a nagyvállalatoknál, mint amiről korábban szólt a fenntarthatósági tervezet – döntött márciusban az Európai Tanács. A Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelven (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – röviden CSDDD, vagy CS3D) alapuló, egységes direktívák célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és azon kívül is. 

A Magyarországon ESG törvényként ismertté vált fenntarthatósági szabályozást 2023 decemberében fogadta el az országgyűlés, részben a szóban forgó CS3D, részben a korábban már közzétett, uniós CSRD elvek alapján. A vállalati fenntarthatóság legfőbb szabályozásáról szóló törvény 2025-től minden olyan nagyvállalatra közvetlen kötelezettségeket ró hazánkban, amely legalább 250 fős munkavállalói létszámmal rendelkezik, az éves árbevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, vagy a mérlegfőösszege eléri a 10 milliárd forintot. Noha a magyar jogszabály már életbe lépett, ezért annak előírásaira gőzerővel készülnek a cégek, nem kizárt, hogy a frissen megszavazott EU-s irányelv alapján változnak az elvárások. Ez nem csak a nagyvállalatok lényeges kérdése, hanem közvetetten a velük üzleti kapcsolatban álló kisvállalkozásoké is. 

Az átvilágítási kötelezettséggel érintett cégek ugyanis a saját működésükön kívül a leányvállalataik és az értékláncukban szereplő beszállítóik tevékenységében is kötelesek azonosítani a tényleges és potenciálisan káros környezeti és emberi jogi hatásokat, amelyek megelőzéséről, megszüntetéséről intézkedni kell. Mit érdemes tudni az aktuális szabályozásról és a frissen elfogadott irányelvről, hogyan készüljenek a kis cégek?

Kevesebb vállalat lesz érintett
Az új EU-s irányelv szerint jelentősen kisebb lesz, az eredeti mintegy harmadára szűkül azon vállalatok köre, amelyeknek kötelező az átvilágítás. Míg a korábbi EU-s javaslatban a több mint 500 alkalmazottal és legalább 150 millió eurós nettó világpiaci forgalommal rendelkező cégre vonatkoztak volna a közös fenntarthatósági szempontok, addig a mostani, végleges változat már csak az 1000 főnél nagyobb és a 450 millió eurónál magasabb forgalmú vállalatokat érinti. Bővült azonban a kötelezettek köre, ugyanis nemcsak az EU-ban bejegyezett, hanem a közös piacon kívüli, az EU-ból származó éves 450 millió eurót meghaladó forgalmú vállalatokra is vonatkozik a szabályozás. 

Könnyítés, hogy kikerült a magas kockázatú iparágakra tervezett szigorúbb szabályrendszer az elfogadott irányelvből, illetve az átvilágításról szóló előírásokat a tervezettnél hosszabb idő alatt kell a tagállamokban érvényesíteni. 

Eszerint

• az 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatoknak 3 éven belül,
• a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettieknek 4 éven belül,
• az 1000 fő és 450 millió euró árbevétel felettieknek 5 éven belül 

kell megfelelnie az egységes szabályrendszernek.

A szakszervezeteknek kedvezőtlen, hogy kikerült az irányelvből a polgárjogi felelősség intézménye. Ezalapján ugyanis a munkavállalói érdekképviseletek is indíthattak volna peres eljárást a fenntarthatósági követelményeknek nem megfelelő vállalatok ellen. 

Kötelező támogatás a kis beszállítóknak
A kkv-k kedvezőbb helyzetbe kerülnek az új feltételrendszerben, mivel garanciát és közvetlen segítséget kaphatnak a megfelelőséghez. 

Az EU-s irányelv kimondja: amennyiben a nagyvállalatok által átvilágított kisvállalkozások működését veszélyeztetné a jogszabálynak, illetve a megrendelő cég elvárásainak való megfelelés, úgy a vállalat köteles lesz célzott és arányos pénzügyi támogatás nyújtásával is támogatni a beszállítóját. Ez a kitétel azonban csupán a környezeti és emberijogi kérdésekben érvényes. 

A nagyvállalatok közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy a finanszírozás biztosításának támogatásával is támogathatják a kötelezettségnek megfelelés érdekében az alvállalkozóikat. 

Mit mond a magyar szabályozás?
A magyar ESG-törvény jelentéstételi kötelezettséget ír elő a fenntarthatóságról a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak. Ebbe a körbe a tőzsdén jegyzett, szabadon kereskedhető vállalatok és a pénzintézetek tartoznak bele. A jelentési kötelezettség több száz céget érinthet Magyarországon, ezek jelentős része multinacionális vállalat. Közülük többen nem Magyarországon készítik el a jelentést, hanem a csoportszinten összefoglalt riportba konszolidálják az itteni, a teljes ellátási láncukra kiterjedő méréseiket is.

Ez azzal jár, hogy az úgynevezett SCOPE 3 vizsgálat keretében nem csupán a saját károsanyag kibocsátásukat kell vizsgálniuk a nagyvállalatoknak, hanem a beszállítókét is. Emellett felügyelniük kell a termékek utóéletét, ami jelentős hatással lehet a hazai kkv-kra is. 

Készülni kell az adatszolgáltatásra
2024-ben a multivállalatok felszólíthatják egy tender vagy a megszokott együttműködés során a beszállítóikat arra, hogy állapítsák meg az éves szén-dioxid egyenérték kibocsátásukat. Ez a mérésen alapuló adatszolgáltatás időigényes és komplikált feladat, ugyanakkor elkerülhetetlen. Amennyiben nem készül el a mérés, a beszállító komoly versenyhátrányba kerülhet, sőt, ki is szorulhat az eddigi beszállítói körből. A helyét olyan versenytárssal töltheti be a nagyvállalat, amely nem sajnált pénzt és időt áldozni a jelentésben szereplő kibocsátási értékek megállapítására. 

Érdemes időben lépnie az érintett kis-és közepes vállalkozásoknak, és felkészülni az ESG szempontok szerint, mert az előnyt jelent a versenypiacon. A banki finanszírozásnál jobb, olcsóbb konstrukciót találhat a kkv, vagy könnyebben optimalizálhatja a cég operatív költségeit, a sales-marketinget, továbbá korszerűsíheti a HR folyamatokat és vonzóbbá válhat a munkaerőpiacon. Utóbbinál ugyanis fontos szempont, hogy a Z-generációba tartozó fiatal munkavállalók szívesebben köteleződnek el olyan cég mellett, amely érzékeny a társadalmi értékekre, a klímavédelmi törekvésekre és ezt transzparens módon fel is vállalja.

 A megrendelő cégnél érvényes fenntarthatósági követelményekkel érdemes időben foglalkoznia a kkv-nak. A halogatás vagy a kései reagálás az árbevétel, illetve a nyereség rovására mehet. Márpedig az ESG törvény az évek előrehaladtával egyre több céget érint majd közvetlenül, így annak jelentős hatása lesz a vállalatokra, várhatóan azok a cégek járnak jól, amelyek elébe mennek az EU-szerte életbe lépő fenntarthatósági követelményeknek.