Új stratégia a kkv-k megerősítésére

Nehéz év volt a tavalyi a családok és a gazdaság számára, de 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve lehet – ehhez a mikro-, kis- és középvállalkozások új megoldásokat fogalmaztak meg a következő két évre a 2030-ig szóló stratégiájukban. Érkeznek az új fejlesztési pályázatok is.

A közel 900 ezer hazai vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, amelyek a gazdaság gerincét, tartópillérét jelentik. Jelentős szerepet töltenek be a jövedelemtermelésben, illetve döntő hatásuk van a beruházásokban, a belföldi és külföldi tőke működtetésében, az innovációban, míg a társadalom szempontjából a munkahelyteremtésben. A mikro- és kkv-k gyarapítják az új kompetenciákat, miközben az üzleti szférában foglalkoztatott munkavállalók több mint kétharmadának biztosítanak megélhetést. Emellett megtermelik a nemzeti jövedelem felét, az export ötödét. 

Mivel a vállalkozások korát éljük, országunk fejlődése nagymértékben függ a kkv-szektor fejlődőképeségétől, amelyet a szabályozási környezet és a vállalkozásösztönző programok, állami támogatások is befolyásolnak. Az elmúlt évek kiélezett helyzetet teremtettek: a koronajárvány után az energiaválság, a magas infláció komoly kihívások elé állította a cégeket. 

A kkv-szektor stabilitása márpedig kulcsfontosságú tényező a gazdaság újraindításához, a növekedés helyreállításához. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felülvizsgálta a „Mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030” című dokumentumot, és meghatározta a következő két évben elvégzendő, kiemelt fejlesztési intézkedéseket. 

Ezek a megfelelő külső körülmények mellett a belső lehetőségek kiaknázására kínálnak megoldásokat, és válaszokat adnak az új gazdasági kihívásokra. A cél a kkv-k megerősítése, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a főszerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség elérje az uniós átlag 90 százalékát. Az újonnan elfogadott KKV Stratégia megalapozza az előttünk álló időszakban az európai uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vállalkozásfejlesztési programokat is. 

Fontos szükséglet a digitalizáció
A stratégia azt célozza, hogy megerősödjön a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képessége, és ezen keresztül a teljes kkv-szektor számára biztosítva legyenek a működéshez szükséges, kiszámítható keretek. Egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres, magyar vállalkozások kialakulását, és a meglévő vállalkozói réteg stabil működését.   

A beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika eredményeképpen például a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) magyarországi állománya jó alapot ad ahhoz, hogy megfelelő lépésekkel a vállalatok minél feljebb kerüljenek a termelési, beszállítói láncokban, és minél nagyobb hozzáadott értékkel, saját lábon is magabiztosan tudjanak az exportpiacra lépni.

Ehhez fontos szükséglet a digitális technológiák vállalati integrációja és az alkalmazottak digitális készségfejlesztése is, hogy versenyképességüket megőrizve a cégek minél inkább megfeleljenek a gyorsan változó világ elvárásainak.

Öt kiemelt terület a fejlődéshez
A felfrissített KKV Stratégia öt pillérbe csoportosítja a legfontosabb kihívásokat és a szükséges beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló célokat rendel. Eszerint a fő területek:

1. Technológiaváltás, digitalizáció, zöldátállás és ESG-megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás.
2. Vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztrációcsökkentést és a megfizethető energia biztosítását.
3. Megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése.
4. A gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása.
5. A vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás.

Az egyes területeken a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása jelentősen gyorsíthatja az eredmények elérését, a célzott intézkedésekkel pedig biztosítható, hogy a hazai és EU-s fejlesztési források multiplikátor hatása még erősebben érvényesüljön. 

Alapvető a megfelelő hozzáállás
A magyar vállalatok sikerét sok egyéb szempont mellett a képzett munkaerő, illetve az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja. De akad egy még inkább meghatározó szempont, amelyet nem hagyhatnak figyelmen kívül a vállalkozók.

Ugyanis, akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás, a szintlépéshez és kibontakozáshoz a megfelelő környezet mellett elengedhetetlen a megfelelő hozzáállás is. 
Például nagyon fontos a belső igény a fejlődésre, vagy a nyitottság az új módszerek és technológiák iránt, különösen a zöldátállás és a digitális transzformáció irányába. Ezen kettős transzformáció nélkül ugyanis nincs versenyképesség és nincs felzárkózás sem. 

Érkeznek az új pályázatok
Az NGM február elején azt is bejelentette, hogy a kormány a második negyedévben 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére a GINOP Plusz programon keresztül. A dinamikus fejlődés támogatása érdekében előirányzott támogatásokat fokozatosan teszik majd elérhetővé a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül.

Jelenleg a kapcsolódó részletszabályok megalkotása zajlik, amelynek véglegesítése érdekében a szaktárca aktív tárgyalásokat kezdeményez a gazdasági kamarák képviselőivel. 

Érdemes figyelemmel kísérni a bejelentéseket, mert mint jelezték, a GINOP Plusz vállalkozásfejlesztést szolgáló prioritása keretében a lehető legrövidebb időn belül kiírják a pályázatokat a mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

Az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak segítséget, illetve ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat.

A minisztérium célja az, hogy ezen forrás túlnyomó része még idén a gazdaságba kerüljön, ehhez a megfelelő intézményrendszer készen áll. A vállalkozók többek közt az MFB Pont Plusz hálózaton keresztül pályázhatnak majd, emellett a kormány vállalkozásfejlesztési ügynöksége, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. nyújt segítséget.