Szigorúbb, de működőképes a külföldiek foglalkoztatása
Fordulóponthoz érkezett a magyar munkaerőpiac, ahol a munkavállalás engedélyezési rendszerének átalakítása a kihívások mellett új lehetőségeket is kínál a kkv-k számára a harmadik országbeli munkaerő bevonására. Összefoglaltuk az aktuális tudnivalókat.
A cégek egyre gyakrabban tapasztalják, hogy nehezen találnak minőségi magyar munkaerőt, miközben számos területen erős a fluktuáció, ezért a fejlődés érdekében növekvő arányban élnek azzal a lehetőséggel, hogy harmadik országbeli munkavállalót alkalmazzanak. A vállalkozások többsége a szakképzettséget nem igénylő fizikai munkakörökben szerződtet dolgozókat, legfőképpen a Fülöp-szigetekről, de egyre többen alkalmaznának indonéz, vietnámi, kirgiz és kazah jelöltet is.
Az újszerű konstrukciótól a munkaadók elsősorban azt várják, hogy a termelés hatékonyabbá válik, főként, hogy a külföldiek többsége hosszabb távon, legalább két évig tervezi az itteni munkavégzést. A jellemző tapasztalat az, hogy ezek az alkalmazottak motiváltak, könnyen és gyorsan beilleszkednek, a munkaadójukkal szemben pedig lojálisak, illetve körükben kevésbé fordul elő a váratlan felmondás, a hiányzási rátájuk is alacsonyabb.
Az előnyök mellett kihívások is akadnak: például extra terhelést jelent a hr-nek, mert magasabb toborzási költségekkel kell számolni, és a nyelvi akadályok, kulturális különbségek is még sokaknál visszavetik a foglalkoztatás e formája iránti érdeklődést.
2024-től jelentős változások léptek életbe a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatban. A módosítások szigorúbb feltételeket és szankciókat foganatosítanak, amelyeknek az a célja, hogy biztosítsák a munkavállalási szabályok betartását és azt, hogy ne kerüljenek hátrányba a munkaerőkínálat magyar szereplői.
A kis- és középvállalkozások is kihasználhatják a globális munkaerőpiac ilyen lehetőségeit, ám a sikeres alkalmazkodáshoz proaktív lépéseket kell tenniük. Ha létszámbővítésben gondolkodnak, ám azt nem lehet megoldani itthonról, elsőként szükséges tájékozódniuk az új munkavállalási engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban, amelyek megértése és helyes alkalmazása több szempontból kulcsfontosságú lehet a jogi megfelelőség és az üzleti növekedés érdekében.
Szigorított keretrendszer a passzusokban
Alapvetően befolyásolja az idei évtől a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását a 2023. évi XC. törvény, amely az érintett kör beutazására és tartózkodására, illetve az alkalmazásukra vonatkozó általános szabályokat rögzíti. Például csak akkor dolgozhatnak magyar munkaadónál, ha rendelkeznek érvényes úti okmánnyal, tartózkodási engedéllyel vagy vízummal, valamint szálláshellyel hazánkban. Emellett a harmadik országbeli munkavállalóknak igazolniuk kell anyagi fedezetüket az itteni tartózkodás teljes időtartamára, beleértve a lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az egészségügyi ellátáshoz szükséges biztosítást vagy költségek fedezetét.
A 19/2015. (VII.3.) NGM rendelet megszabja a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát. Emellett részletezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, a foglalkoztató definícióját, és a bejelentett munkaerőigényekkel kapcsolatos szabályokat.
Nem változott az a korábbi szabály, miszerint vendégmunkásokat továbbra is kizárólag minősített kölcsönbeadó (munkaerőkölcsönző) hozhat be, gyorsított eljárás keretében.
Pénzbüntetés, kiutasítás a szabálytalanságért
Az új előírások alapján harmadik országbeli állampolgárt immár csak a legszigorúbb feltételek mellett lehet szabályosan foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy minden egyes üres álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e alkalmas magyar munkavállaló, aki megfelelő lehet a feladatra – ha nincs, abban az esetben lehet csak a harmadik országbeli állampolgárt felvenni.
Ha a foglalkoztatás nem felel meg a módosított jogszabályoknak és a munkáltató nem tartja be a vonatkozó kötelezettségeit, akkor a vállalkozása súlyos szankciókra számíthat. A büntetés lehet például pénzbírság kiszabása, továbbá a munkavállalási engedélyek visszavonása, a munkavállaló tartózkodási engedélyének érvénytelenítése.
Az új előírások azt is rögzítik, hogy ha egy harmadik országbeli állampolgár nem tartja tiszteletben a magyar törvényeket és szabályokat, akkor azonnal el kell hagynia az ország területét. Amennyiben ez nem történik meg önként, a hatóságok jogosultak a kiutasítására vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítási kérelmének elutasítására.
A foglalkoztatási folyamat lépései
A HÍD Consulting összefoglalója szerint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Magyarországon a következő lépésekből áll:
1. Előzetes felkészülés és munkakör meghatározása
A vállalkozásnak először meg kell határoznia a betöltendő munkakört és annak specifikációit, illetve meg kell állapítani, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel, szaktudással rendelkező jelentkező a helyi munkaerőpiacon nem elérhető. Ehhez el kell végezni egy úgynevezett munkavállalói tesztet.
2. Munkavállalási engedély kérelmezése
Amennyiben harmadik országbeli munkatársban gondolkodik a cég, munkavállalási engedélyt kell kérelmeznie számára. Ebben a fázisban bizonyítani kell, hogy a külföldi munkavállaló megfelel a munkakör követelményeinek.
3. Dokumentáció és ellenőrzés
A potenciális munkavállalónak be kell nyújtania a szükséges dokumentumokat, mint például útlevél, szakmai önéletrajz, képesítéseket igazoló iratok. Ezeket ellenőriznie kell a vállalkozásnak és biztosítania kell a jogi megfelelőséget.
4. Tartózkodási engedély kérelmezése
A munkavállalási engedély megszerzése után a munkavállalónak tartózkodási engedélyért is folyamodnia kell.
5. Integrációs folyamat
A vállalkozásnak a munkavállaló integrációját is támogatnia szükséges, például nyelvi képzésekkel vagy kulturális, életmódbeli tájékoztatókkal.
6. Folyamatos ellenőrzés és támogatás
A vállalkozásnak az is kötelezettsége, hogy nyomon kövesse a munkavállaló engedélyeinek érvényességét, és szükség esetén időben kezdeményezze azok megújítását.
Új engedélytípusok
2024-től olyan új engedélytípusokat vezettek be, amelyek speciálisan az adott munkakör jellegére és a külföldi alkalmazott kompetenciájára alkalmazhatók.
Vendégmunkás engedély
Ideiglenes munkavállalásra szolgáló engedély, amely szezonális vagy projektalapú munkáknál alkalmazható. Korlátozott ideig lehetővé teszi a gyors és rugalmas munkaerő-bevonást, például, ha egy kisméretű építőipari cég szerb betonozót alkalmazna egy hat hónapos budapesti projektben.
Magyar kártya
Magasan képzett szakemberek hosszú távú foglalkoztatására irányul és a képzettségi, tapasztalati szintnek megfelelő munkavállalók számára áll rendelkezésre. Ez a kártya hosszú távú tartózkodást és munkavégzést biztosít, például olyan esetre, ha egy középvállalkozás informatikai területen dolgozó kanadai szakembert szeretne hosszabb távra alkalmazni.
ICT engedély (Intra-Corporate Transfer)
Vállalaton belüli átvezénylésekhez használható, különösen a multinacionális vállalatoknál jellemző. Az engedély lehetővé teszi a nemzetközi vállalatok számára, hogy kulcsfontosságú munkatársakat helyezzenek át magyarországi egységeikbe, például, ha egy multicég az egyik kínai menedzserét szeretné ide áthelyezni.
EU kék kártya
Olyan magas szintű képzettséggel rendelkező, nem EU-s állampolgárok számára készült, akik az EU-n kívülről érkeznek és hosszú távú munkavégzést terveznek Magyarországon. Az EU Kék Kártya több előnnyel jár a munkavállalók számára a tartózkodási és munkavállalási jogok biztosításával, emellett lehetőséget biztosít a letelepedésre és a családegyesítésre. Olyan esetben alkalmas, ha például egy egészségügyi vállalkozás orosz állampolgárságú orvost venne fel a szolgáltatás ellátásához.