Szabjunk kereteket a mesterséges intelligencia használatához!

Adatvédelmi, szerzői jogi és fogyasztóvédelmi szempontból is komoly veszélyforrás lehet a mesterséges intelligenciát alkalmazó szolgáltatások használata a munkahelyen, amelyek kiküszöbölésére egyre több cégnél saját belső szabályzatot alkotnak. Melyek a fő szempontok az etikus regulákhoz?
 
Bár a hazai cégvilágban még viszonylag újszerű a mesterséges intelligencián (MI, AI) alapuló szolgáltatások használata, megállíthatatlanul terjednek a napi folyamatokat támogató alkalmazások a munkahelyeken. Az újdonság varázsa mellett viszont még sok a kérdés, főként amiatt, hogy egy vállalkozásnál megfelelően tisztában vannak-e a szakmai, etikai keretekkel. Mivel az új technológiát egyre több munkakörben és feladat elvégzéséhez lehet alkalmazni, a kisebb cégek sem engedhetik meg maguknak, hogy elhanyagolják az ilyen tevékenységek és módszerek átgondolt felügyeletét.

Beszédes, hogy a legtöbb vállalatnál úgy gondolják: az alkalmazottaknak nem szabadna a vezető engedélye nélkül használniuk a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokat, mert túl nagy a kockázat. Erre az egyik legfontosabb megoldás lehet a használatra vonatkozó céges szabályzatok kidolgozása. Főként, hogy felmérések szerint a vezetők megosztottak abban a kérdésben is, hogy kinek a felelősségi körébe tartoznak azok a munkahelyi hibák, amelyek a generatív mesterséges intelligencia miatt adódnak. 

A cégvezetők harmada például úgy van vele, hogy ha valamilyen hiba történik, azért kizárólag az MI-t használó alkalmazott kérhető számon, bár olyan munkáltatók is vannak, akik szerint a beosztottak és az adott feladat elvégzésére utasítást adó vezetők közösen osztoznak a felelősségen. Viszont egyelőre a cégek minimális százalékánál jellemző, hogy a felelősség a vezető, a munkavállaló, illetve a szolgáltatást biztosító fél között oszlik meg.

Melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe kell venni a jogszerű és etikus működés érdekében?

Minden szempont írásba foglalható
Tény, hogy az MI munkahelyi alkalmazásával kapcsolatban rengeteg olyan kérdés merül fel, amelyek megválaszolása egyáltalán nem magától értetődő, azokhoz szakértői szemlélet szükséges. Tanácsos hatékonyan, az aktuális előírások mentén kezelni az eddig ismeretlen témát, hogy a vállalat üzletmenete biztonságos maradjon. 

Főleg az adatvédelmi, szerzői jogi és akár fogyasztóvédelmi jogszabályoknak való megfelelés szempontjából lehet rizikós az alkalmazások rendezetlen használata. 

A BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szakértői ezért azt javasolják, hogy a tengerentúlon és Nyugat-Európában elterjedt gyakorlatot követve bátran vezessünk be egyértelmű direktívákat a cégnél, amelyre már Magyarországon is egyre több hasznos gyakorlat szolgálhat például. 

Az ilyen belső szabályzatok nemcsak rávilágítanak az MI-használat kritikus pontjaira, hanem egyértelmű és átlátható felelősségi keretrendszert állítanak fel az egész szervezet számára, ez pedig a döntéshozatalt is optimálisan támogatja. 

Az átfogó előírásrend lehet akármilyen részletes: például jellemzően tartalmazza a felhasználás megengedett és tiltott módjait vagy a rendelkezések megsértésének következményeit, ami akkor válik fontossá, ha kárt szenved a cég a technológia alkalmazása miatt. 

Mi szerepeljen a szabályzatban?
Legelső lépésként fontos azonosítani, hogy a vállalkozás működésében és szolgáltatásában milyen hozzáadott értéket jelenthet az MI, és egyáltalán annak használata előnyös-e a napi működésben – ha igen, gondosan mérlegelni kell, hogy melyek azok az alkalmazások, amelyek tényleges segítséget képviselnek és hatékonyabbá teszik a munkát. Ez esetben nem kell idegenkedni az MI bevezetésétől, de amellett, hogy a kollégákat megfelelően felkészítjük azok használatára, következhet a mindenki számára kötelező, belső szabályzat kialakítása.  

Ennek során valamennyi, olyan kérdéssel foglalkozni kell, amelyek más belső előírásoknál is meghatározók. Így például fontos megszabni, hogy mik az alapvető fogalmak, illetve kikre vonatkoznak a szabályok és azoknak mi a hatálya, célja, továbbá, hogy ki a felelős a végrehajtásért és a karbantartásért. Ezek a regulák adják majd a belső céges szabályzat keretrendszerét, amelyet – a tartalommal együtt – meghatároznak az adott szervezet belső működési mechanizmusai, illetve felépítése. 

Azt is vegyük számításba, hogy melyek azok a speciális jellemzők és elvárások, amiket a vállalkozás saját maga fogalmaz meg a működésével kapcsolatban. A cégvezető viszonylag szabad kezet kap, hiszen a szabályzatban megállapíthat olyan további kérdéseket és területeket is, amelyeket – érzése és a cég jogásza szerint – a leiratnak mindenképpen tartalmaznia kell. 

Így például azt is bele lehet foglalni, hogy a cégnél hivatalosan használt alkalmazások, szolgáltatások milyen általános és speciális jellemzőkkel bírnak, milyen kategóriába tartoznak, és azzal milyen munkafolyamatokat végezhetnek el a kollégák. A részletezés során azt is jobb feltüntetni, hogy az adott eszközt milyen módon érik el a munkatársak és ahhoz milyen felhasználási módok tartoznak. 

A szabályzat egyik fejezetében rögzítsük a használatot meghatározó jogszabályi és céges előírásokat, és az egyértelműség kedvéért szenteljünk külön figyelmet annak is, hogy ezek megsértése esetén milyen lehetséges jogi kockázatok, felelősségi kérdések merülhetnek fel. Itt foglaljuk írásba, hogy milyen adatvédelmi és biztonsági intézkedéseket foganatosít a vállalkozás az MI alkalmazásával kapcsolatban (vagyis többek között azt, hogy milyen adatok és információk oszthatók meg). Továbbá, írjuk le azt is, hogy melyek az MI munkahelyi használatában rejlő korlátok és kockázatok – például hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szolgáltatások limitáltak!

Rögzítsük a felelősségre vonás eseteit!
Legfontosabb feladat a felelősségek tisztázása. Tudatosítsuk az alkalmazottaknál, hogy az MI bevonásával készült tartalomért, szolgáltatásért végső soron az azt használó munkavállaló tartozik felelősséggel, ezért köteles a munkáját minden esetben gondosan ellátni, illetve ellenőrizni! 

Külön fel kell sorolni, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi használata során milyen program, mikor és hogyan használható. Vagyis, hogy a rutinszerű és a különleges feladatoknál milyen esetekben megengedett az MI alkalmazása, illetve konkrétan milyen munkafolyamatokban tiltottak ezek a megoldások. 

Ez már világossá teszi az alkalmazottak számára a felelősségre vonással járó, kritikus eseteket is. Ne áruljunk zsákbamacskát: határozzuk meg, hogy a munkáltató milyen módon és eszközökkel felügyelheti az alkalmazottak MI használatát, és nem maradhat el az sem, hogy rögzítjük a szabályzat megsértésével járó fegyelmi következményeket, az erre vonatkozó eljárásokat.

A hatékony és összeszedett gyakorlat kialakításához alapvető, hogy a cégvezető gondoskodjon a munkatársak digitális tudatosságát elősegítő, belső oktatásokról is, tegye kötelezővé a rendszeres részvételt a képzéseken.