Sok változást hoznak a 2024-es adótörvények

Jön a globális minimumadó, alanyi adómentes lehet a távértékesítés, bővülhet a kisvállalati adót (kiva) választók köre, új kedvezmény lép életbe kutatás-fejlesztésre. A számos szabályozási változás mellett csökkennek a vállalkozások adózási és bürokratikus terhei is a 2024-es adótörvények őszi módosítása nyomán. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Globális minimumadó
Jelentős újdonság, hogy jövőre megjelenik a magyar jogban a globális minimumadóról szóló uniós irányelv. Az új, kiegészítő adózás a legalább két egymást követő évben 750 millió euró feletti árbevételt elérő multinacionális vagy belföldi vállalatcsoportokra (körülbelül 2-3 ezer cégre) vonatkozik. 

A kiegészítő adót azon cégeknek kell megfizetnie, amelyek effektív magyarországi adókulcsa (főként a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék alapján) nem éri el az elvárt, 15 százalékos minimumadót. 

Ágazati különadók
Január elsejétől a távközlési vállalkozások esetén a közművezetékek adójának hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló törvény is. 

Minden marketingre költő cégnek jó hír, hogy jövőre sem kell reklámadót fizetni, mivel egy évvel meghosszabbodott a közteher felfüggesztésének határideje. A kis benzinkutat üzemeltetők azonban rosszabbul járnak: az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak kiskereskedelmi adója a húszszorosára nő. 

Adókedvezmények
2024-től új, kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény lép életbe, francia modell alapján. A bevezetendő kedvezmény azokat a kutatási tevékenységet végző cégeket ösztönözheti, amelyeknek nem volt eddig adófizetési kötelezettsége, így nem volt miből igénybe venniük a K+F adóalap kedvezményt. Az új rendelkezés 10 százalékos adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé öt év alatt.

Az energiahatékonysági adókedvezmény mértéke 30 millió euróra emelkedik. Az igénybevétel feltétele, hogy felújítás esetén legalább 20 százalékkal javuljon az ingatlan energiahatékonysága. 

Általános forgalmi adó
Az áfatörvényben az egyik legnagyobb újdonság a közösségen belüli távértékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak módosulása. A változással a kisebb, EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.

A 2021 óta érvényes szabályok szerint, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának. Ez 2024-től úgy változik, hogy a magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, amennyiben megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Hasonló feltételekkel a külföldi cégek is választhatják az alanyi mentességet Magyarországon.

Bővül a kedvezményes áfakulcsú, és az adómentes termékek, szolgáltatások köre: 

• Január 1-jétől 18 %-os áfakulcs alá tartozik többek között a Túró Rudi is (mint 2106 és a 1806 vámtarifaszámú, desszert jellegű sajtkészítmény).
• A fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végzők által adómentesen nyújtható termékértékesítések körében a fogászati protézisek értékesítése mentesül az áfa alól.
• Mentes lesz az olyan sérült- és betegszállítási tevékenység is, amelyet a szolgáltató hatósági engedély birtokában és speciálisan e célra felszerelt gépjárművel végez. 
• Az áfatörvényben definiált műalkotások importjánál az adó mértéke 27% helyett 5% lesz. 

Szélesedő kiva, adómentes reprezentáció
Jelentősen módosult a kiva-törvény, 2024 január 1-től megnyílik a lehetőség a cégek átstrukturálására. A kisvállalati adó (kiva) eddigi szabályai számos olyan vállalkozás életét nehezítették meg, amelyek azért nem egyesülhettek más céggel vagy nem válhattak szét, mert elveszítették volna a kedvező adózás lehetőségét két évre. 2024-től szélesebb körben lesz lehetőség a kivából származó előnyök kiaknázására. A kisvállalatiadó-alanyiság ugyanakkor megszűnik azon zártkörűen működő részvénytársaságok esetében, amelyek nyilvánosan működő formára váltanak. 

Kedvező változás, hogy a hazai borkereskedelem fellendítése érdekében adómentessé válik a reprezentációs célú és reprezentációnak nem minősülő események (például vendéglátás) keretében felszolgált, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott, eredetvédett borászati termékek ajándékozása. 

A vállalkozások terheit csökkenti az is, hogy literenként 10 forintra emelkedik a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén. Ez csaknem háromszorosa a jelenlegi 3,5 forintnak. 

Egyszerűbb lesz az egyéni vállalkozóknak
A félreértelmezések miatt nagy sajtóvisszhangot kapott, ezért elhalasztották az egyéni vállalkozók közteherviselésének változásairól szóló módosító javaslatot, amelyről jövőre dönthetnek. 

A 2025. január 1-jétől javasolt változtatás szerint egyszerűbbé válnának az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályai. Bevezetnének egy úgynevezett diktált járulékalapot, amely mind a vállalkozói jövedelemadózást, mind az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér lenne. A javaslat értelmében a tb-járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozók legalább a minimálbérig, a mellékállású egyéni vállalkozók pedig a minimálbér 30 százaléka után fizethetik majd. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál a választott járulékalap intézményét is bevezetnék a magasabb társadalombiztosítási ellátások (táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében.

Dolgozik helyettünk a NAV 
Az őszi adócsomagban elfogadták a NAV által elkészített áfabevallásról szóló rendelkezést, 2024. január 1-i céldátummal. Eszerint az adóhatóság az szja bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti jövőre, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják a bevallást, nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére, ami jelentős adminisztratív könnyebbség lehet.

Változások az eNyugta körül
Rendelkeztek az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta projekt szabályozásáról is. Az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen, papíralapú nyugtát pedig csak a vevő kifejezett kérésére adnak az eladók.

Fontos újítás, hogy 2025-től már valamennyi nyugtáról adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Ez azon adózók életében hoz majd jelentős változást, akik eddig nem voltak kötelesek ilyen adatszolgáltatásra. 2025-től az adózók kötelesek lesznek az e-nyugtán feltüntetni az adott termék vagy szolgáltatás megnevezését is (2028-tól pedig az áruk globális kereskedelmi áruazonosító számát), és az adómentességre történő hivatkozást, ami a jelenlegi előírások szerint még nem kötelező eleme a nyugtáknak. 

Jövőre változnak az üzletzárással kapcsolatos eljárási szabályok. Eszerint a NAV a mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy a számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség súlyos megszegése esetén azonnal elrendeli az üzletbezárást.

Személyi jövedelemadó, szocho
Az őszi adócsomagban kezelték az USA és Magyarország közti egyezmény megszűnése kapcsán keletkezett, kedvezőtlen jogkövetkezményt. 2024-től az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy. 

Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheit nem havonta, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. 

Szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény, amely már csak kizárólag magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után igényelhető 2024-től.

Bevezették az induló vállalkozás fogalmát, és azt a kedvező szabályt, hogy az ilyen vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés a megszerzés időpontjában nem adóköteles.

Ingatlan bérbeadása esetén változtak az értékcsökkenési leírás és a felújítási költségek elszámolhatósági szabályai.

Ezen kívül hatályát vesztette a háztartási munka regisztrációs díjfizetési kötelezettsége, ami az alkalmazott személyenként 1000 forint volt havonta.