MFB Összetartók Podcast: Átalakuló agrártámogatások
Hogyan változnak jövőre az uniós agrártámogatások? Milyen új szabályokkal kell megismerkedniük a gazdálkodóknak? Több pénz lesz vagy kevesebb? Ki számíthat nagyobb támogatásra, és mely agrárvállalkozások lehetnek az új rendszer nyertesei? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Váczi Gergő Papp Gergellyel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettesével az MFB Összetartók Podcast negyedik adásában.
A következő félévben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a falugazdászok legfontosabb feladata az lesz, hogy felkészítsék a gazdálkodókat az új uniós ciklus szabályozási változásaira, bemutassák számukra az új rendszert, hogy a termelők tudatos döntéseket hozhassanak a támogatásokkal kapcsolatban – mondta Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese az MFB Összetartók Podcast negyedik adásában.
– Mint jelezte, a jövő évtől érvényes, új, közös agrárpolitika (KAP) minden eddiginél nagyobb szabadságot ad a gazdálkodóknak, miközben – az eddig megszokottól eltérően – nincs egy általános recept, amely mindenkire érvényes módon megadná, hogyan lehet elérni hektáronként a lehető legnagyobb támogatási szintet. Papp Gergely szerint most az a legfontosabb, hogy a gazdálkodók ne a támogatási igények beadásakor, április-májusban – vagy ami még rosszabb, a pénzek kifizetésekor, jövő októberben – szembesüljenek azzal, hogy az ő gazdálkodási döntéseik, választásaik határozzák meg azt, mekkora támogatást kapnak az általuk művelt földek után.
– Elképzelhető, hogy egy termelő jobban jár, ha lemond a magasabb összegű támogatásról és nem tart be egyes szabályokat, mert például számára a plusz környezeti, fenntarthatósági feltételek betartása nem éri meg, mert ezek nélkül annyival magasabb jövedelemre tesz szert, ami több, mint a megemelt támogatási összeg – fogalmazott Papp Gergely. Kiemelte: az a fontos, hogy mindez tudatos döntés eredménye legyen, és minden gazdálkodó tisztában legyen a döntése következményeivel.
Elhangzott: Magyarország tavaly decemberben nyújtotta be a közös agrárpolitikai stratégiát az Európai Bizottságnak, amelyre májusban kapta meg az észrevételeket Brüsszeltől. A szakmai egyeztetések befejeződtek, mostanra az agrártárca minden részletkérdést tisztázott, Magyarország a több hetes technikai procedúra lezárása után novemberben kapja meg a hivatalos dokumentumot a stratégia elfogadásáról. Azonban már most megkezdődhet a felkészülés, hiszen a szakmai munka lezárását követően ismertté váltak a keretösszegek, a programok, a pályázati tervek, valamint a várható szabályozási változások a következő hét évre. Arra is van lehetőség, hogy – évente egyszer – Magyarország módosítson a terveken, reagáljon a változásokra.
Papp Gergely ismertette: ennek a jövő évi változtatásnak lehet az az eleme, hogy a támogatási politika reagáljon a mezőgazdaságot idén sújtó problémahalmazra, vagyis az ezermilliárd forintos bevételkiesést okozó aszályra, a háború miatti energiaár-növekedésre, ami magával hozta a műtrágya gyors drágulását is.
Hozzátette, már látszik, hogy a közvetlen támogatások Magyarországra érkező összege nagyjából a korábbi szinten marad a következő hét évben is (összesen 1,3 milliárd euró lesz), ám az elosztási rendszer teljesen megváltozik. A vidékfejlesztési támogatásokban a legnagyobb változást azonban az összeg jelenti, hiszen a magyar kiegészítő támogatás megemelése miatt ez a fejlesztési forrás a korábbinál háromszor magasabb lesz.
A fejlesztési pályázatok alapvetően három témakör köré csoportosulnak: a zöldprogramok és agrárkörnyezetgazdálkodási feladatok (például natura program, vagy ökoterületek), valamint a beruházási támogatások és a vidék infrastruktúrájának fejlesztése köré.
A területalapú közvetlen támogatások rendszere azonban átalakul az EU két célkitűzésének megfelelően: az egyik a fenntartható mezőgazdaság létrehozása, a másik pedig egy olyan elosztási rendszer megvalósítása, amelyben a kisebb gazdaságok arányosan magasabb támogatásokban részesülnek annak érdekében, hogy ne a legnagyobbak kapják a legtöbb uniós forrást.
A NAK főigazgató-helyettese elmondta, hogy már a mindenkinek járó alaptámogatás is tartalmaz előírásokat – ilyen a helyes mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakorlat betartása –, ám ezt a szintet majd minden termelő megugorhatja. Bár szavai szerint itt is vannak problémás előírások, de azért a szabályokkal foglalkozni kell. Ilyen előírás például, hogy nem lehet ugyanazt a növényt kétszer egymás után ugyanoda vetni, ám erre van megoldás: másodvetés a kettő között.
Efölött az agrárökológiai programban megszerezhető támogatások vannak, ahol a gazdának már a fenntarthatósági kritériumok teljesítését kell vállalni a pénzért. Papp Gergely szerint nagyjából az tudja elérni a korábbi támogatási intenzitást, aki ezt megteszi, ám a feltételek szigorúak: csak akkor jár a pluszpénz, ha a teljes gazdaság minden parcellájával belép a programba – tehát nem lehet a szántóra igénybe venni a magasabb támogatást, de a gyepre és az ültetvényre sem. A rendszerben minden vállalásnak pontértéke van, és hasznosítási irányonként ezekből kell elérni legalább kettőt. Létezik eleve kétpontos vállalás is, például a forgatás nélküli művelési mód a szántóterületek 50 százalékán, emellett a gyepes területen az alternáló kasza használata eleve hozza a szintet.
Ezen felül van az újraelosztó támogatás, amely a kisebb termelőket részesíti előnyben. Eszerint az 1200 hektárnál kisebb gazdaságok az első tíz hektárra 80 euró plusz támogatást kapnak hektáronként, a 11. és a 150. között pedig hektáronként plusz 40 euró jár. A cél az, hogy a területalapú támogatások 10 százalékát a nagyobb gazdaságoktól a kisebbekhez csoportosítsák át. További segítség lehet a fiatal (40 év alatti) gazdáknak a kiegészítő támogatás, amelyet gazdálkodásuk első öt évében kapnak – ismertette Papp Gergely, aki szerint az új szabályok bevezetése utáni első egy-két év minden szereplőnek – termelőknek, falugazdászoknak, szaktanácsadóknak, de a közigazgatásban dolgozóknak is – nehéz lesz, hiszen alkalmazkodniuk kell az új rendszerekhez. Ez azt jelenti, hogy új eljárások kidolgozására, szoftverek kialakítására van szükség. Megjegyezte, hogy ez minden uniós költségvetési ciklus indulásakor így volt, ám a kezdeti nehézségek után kialakulnak a rutinok, az automatizmusok és a későbbi években már jól kezelhetők a folyamatok.