Konfliktusos helyzetek alternatívája: a mediáció előnyei

Gyors, hatékony, a bírósági eljárásokhoz képest kevésbé stresszes, mégsem terjedt még el széles körben a gazdasági mediáció intézménye Magyarországon. Pedig számos vita rendezésének lehet kitűnő eszköze a kis- és középvállalkozások életében is. Mit jelent pontosan és melyek a gazdasági mediáció előnyei? 

A gazdasági élet szereplői – a multinacionális cégektől a mikrovállalkozásokig – működésük minden területén jól járhatnak, ha konfliktusos szituációban mediátor segítségét veszik igénybe. A mediáció tulajdonképpen a polgári per alternatívája.
A mediáció egy olyan közvetítői eljárás, amely – hasonlóan a békéltető testületek munkájához – alternatív, kifejezetten a megoldásra koncentráló eszközt ad a vitában álló felek kezébe. Sikeres mediáció révén elkerülhetők például a hosszadalmas bírósági eljárások, munkaügyi perek, de számos más gazdasági területen is sikerrel alkalmazható a nézeteltérések rendezésének ilyen módja. 
 
Kulcsszerepben a mediátor
A mediációban egy semleges külső megbízott szereplő, az ún. mediátor kínál segítséget a feleknek. Ez nem tanácsadás, nem tréning, nem fejlesztő tevékenység és nem terápia. A mediációnak kötött szabályrendszere van, mégis sokkal egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb, békésebb eljárás, nem mellesleg pedig kevésbé stresszes is, mint a probléma bírósági útra terelése. 
Alapvető követelménye a sikernek, hogy minden érintett fogadja el a mediátor személyét, mint önálló, független, külső közvetítőt. Az ő feladata elsősorban a bizalom felébresztése, megtartása és a probléma megoldására való folyamatos motiválás. A mediátor nem hoz ítéletet, nem marasztal el, viszont a bábáskodásával születő kompromisszumot/megoldást/egyezséget a felek magánokiratba is foglalhatják, ami attól kezdve kötelező érvényű. 

Win-win-win
Előnyei ellenére a mediáció intézménye Magyarországon – különösen a kis- és középvállalati szférában – egyáltalán nem elterjedt. Pedig például a bírósági eljárással szemben a mediáció mindkét fél akaratával egyezően, közös kérelemre indul, célja pedig ítélet helyett egy olyan win-win megoldás tető alá hozása, amellyel lehetőség szerint mindkét fél elégedetten távozhat az eljárásból. 
A tapasztalatok szerint a mediáció során elfogadott egyezség paramétereit, felételeit az érintettek döntő részben betartják. Az eljárás joglemondással sem jár, utóbb a felek előtt változatlanul nyitva áll az az út is, hogy bírósághoz forduljanak. A mediáció révén ráadásul a cég és a konfliktusban érintett szakemberei rengeteg időt és energiát spórolhatnak meg, amit inkább a vállalati teljesítmény fokozására, ezáltal új bevételek megszerzésére fordíthatnak. 

Alapelvek
A mediáció a nyilvánosság kizárásával történik. A feleket mindvégig megilleti az egyenlő elbánás elve és a kölcsönös meghallgatás érvényesülése. A közvetítő szakemberre titoktartási kötelezettség vonatkozik az eljárás alatt és után is. A mediáció díjáról a felek szintén közösen állapodnak meg, ahol az alapvető cél az, hogy a folyamat olcsóbb legyen, mint a hagyományos bírósági út. 
A mediáció szakaszai: az előkészítés és bevezetés, az információgyűjtés, azaz a jogi helyzet részletes feltárása, a felek érdekeinek és álláspontjának feltérképezése, a megoldási lehetőségek összegyűjtése, értékelése, majd ezek közül a minden érintett számára elfogadható egyezség kiválasztása, végül ennek közös megállapodásba foglalása. 
A mediáció mindig a felek közös kérelmére indul és bár a mediátor tereli a folyamatot, a végső döntést a megállapodással kapcsolatban az érintett felek közösen hozzák meg.