Kamatstop: érdemes előre gondolkodni

Hozzávetőleg 60 ezer hazai vállalkozásnak jelent érdemi segítséget a november közepétől élő kamatstop. Az érintetteknek már most érdemes felkészülni a könnyítés utáni időszakra is.

Nagy segítséget kaptak a piaci alapú, változó kamatozású forinthiteleket törlesztő hazai kis- és középvállalkozások azzal, hogy a kormány a november 15. és június 30. közötti időszakra bevezette a kamatstopot, amely érdemben csökkenti a törlesztések terheit.

Kiket érint pontosan az intézkedés?

A kamatstopra a piaci feltételű, változó kamatozású forinthitelt törlesztő vagy lízingszerződéssel rendelkező kis- és középvállalkozások jogosultak. Utóbbiak körébe azok a cégek tartoznak, amelyeknél a foglalkoztatotti létszám nem éri el a 250 főt, az éves nettó árbevétel pedig nem haladja meg az 50 millió, míg a mérlegfőösszeg a 43 millió eurót – vagy az ennek megfelelő forintösszeget. Az érintett hiteleknél november 15-től a kamatot úgy kell meghatározni, hogy ahhoz a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) 2022. június 28-ai értékét szükséges figyelembe venni. (Erre rakódik rá a szerződésben meghatározott kamatfelár.) Fontos, hogy a kamatstopba való kerülés automatikus, tehát a vállalkozásoknak semmilyen teendőjük nincsen az intézkedéssel kapcsolatban.

Ennyit spórolhat a cég

Becslések szerint a nyolchónapos időszakot érintő intézkedés hozzávetőleg 60 ezer hazai kis- és középvállalkozásnak nyújt érdemi segítséget, miközben nagyjából 2000 milliárd forintnyi vállalkozói hitelállományt fed le. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozásnak átlagosan másfél-kétmillió forinttal csökkennek a törlesztési terhei, miközben a teljes szektor zsebében összesen 80 milliárd forint marad. A kamatstop nyomán (a Bubor bejelentés idején érvényes értékeit figyelembe véve) az érintett hitelek kamatai 7,7 és 9,5 százalékpont közötti mértékben mérséklődnek.  

Akadnak kivételek

A vállalkozói kamatstopnál is akadnak olyan kivételek, amelyekre valamilyen okból nem vonatkozik a könnyítés. A legfontosabb, hogy ez a lehetőség kizárólag a forintban nyújtott finanszírozásokra vonatkozik, a devizahitelekre nem. Azokra a cégekre, amelyekben 25 százalékos állami vagy önkormányzati részesedés van, szintén nem vonatkozik a szabályozás, hiszen ezek definíció szerint nem tartoznak a kis- és középvállalkozói körbe. Szintén nagyon jelentős kivétel, hogy a támogatott kölcsönökre sem érvényes a kamatstop – még akkor sem, ha az árazásuk a Buborhoz kötött –, továbbá nem terjed ki a vállalkozói folyószámlahitelekre sem.

Mi lesz június után?

Azzal együtt, hogy a kamatplafon bevezetése óriási segítséget jelent a változó kamatozású piaci forinthiteleket törlesztő kis- és középvállalkozások számára, mindenképpen gondolniuk kell a könnyítést követő időszakra is, annak érdekében, hogy elkerülhessék a törlesztési terheik jelentősebb megugrását. Sok múlik persze azon, hogy a kamatstop kivezetésekor – aminek időpontja még szintén változhat –, hogyan alakul majd a kamatkörnyezet, ám addig is érdemes konzultálni a hitelt nyújtó bankkal az előttünk álló lehetőségekről.