Junior Primák a magyar tudományban: Dr. Szalai Tamás

A Föld kialakulásáról napjainkban

A csillagászat jelentőségéről, az űrtávcsövekről, a szupernóvákról és a Föld kialakulásáról beszélgetett Dr. Szalai Tamás csillagásszal a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában díjat elnyert kutatókat bemutató MFB Podcast sorozatában Váczi Gergely.

A világűr megismerése mindig is izgatta a tudósokat – a végtelen kutatása számos olyan kérdésre ad választ, amelyek a Föld kialakulásával és lehetséges jövőjével kapcsolatosak. A kutatásokban az űrtávcsöveknek is jelentős a szerepük, de természetesen nélkülözhetetlen a csillagászok tudása az ezen eszközökkel szerzett információk értékeléséhez, értelmezéséhez.
A kutatói siker egyik kulcsa, hogy nyitott szemmel kell járni, főként, ha az ember a világűrt vizsgálja – mondta Dr. Szalai Tamás csillagász, nemzetközileg elismert kutató. A bolygószakértővel a Föld kialakulásáról, a szupernóvákról és arról is beszélgetett Váczi Gergely, hogy a csillagászat, az évmilliókkal ezelőtti múlt kutatása hogyan tud hasznosulni társadalmunkban.

A tudós 2008-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csillagász szakán, majd tanulmányait az SZTE Fizika doktori iskolájában folytatta, ahol 2013-ban szerzett phd fokozatot a csillagok végállapotait jelentő szupernóva robbanások, valamint az azokhoz kötődő porképződés témájában. Jelenleg adjunktus az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékén, nemzetközi kutatói együttműködések tagjaként, az elmúlt években a legjelentősebb csillagászati műszerekre nyert mérési időt. Több nemzetközi konferencián tartott már előadást, mostanáig 50 angol nyelvű, referált szakcikket publikált – Dr. Szalai Tamás elhivatott a tudomány népszerűsítése iránt, ennek érdekében számos cikke jelent meg ismeretterjesztő folyóiratokban és hírportálokon. 2020 és 2023 között az MTA Bolyai János-kutatói ösztöndíjasa volt, jelenleg egy prominens szakmai pályázat vezetője. 2017-ben elnyerte az SZTE-TTIK Tudományos díját és a Junior Prima díjat „Magyar Tudomány” kategóriában.

Amint az emberiség megértette, hogy egy hatalmas univerzumban vagyunk apró porszemek, a Föld nevű bolygón, onnantól a kíváncsiság hajtotta, a megismerés vágya, és ugyanez motiválja a tudományos kutatókat is a csillagászatban, az asztrofizika területén – vezette fel a misztikus témát a podcastben Dr. Szalai Tamás. Hozzáfűzte: jellemzően a laikusokat is érdeklik az olyan kérdések, mint például becsapódhat-e a Földbe egy aszteroida, és ennek milyen következményei lehetnek. 
Megjegyezte: az emberiség egyre nagyobb erőforrásokat áldoz annak kutatására, hogy a különféle csillagászati jelenségek, bolygómozgások milyen globális hatásokkal járnak – nem csak a NASA, hanem számos szervezet is. Ezek közül kiemelendő a Magyar Csillagászati Közösség, ahol zajlik egy kisbolygó-megfigyelő program. Ez az egyik legfontosabb kutatási terület, nem csak azért, mert egyfajta előrejelző-védelmi funkciót képes ellátni, hanem mert ezek a kis égitestek önmagukban is érdekes tudományos jelenségek – mondta a szakértő, aki leszögezte, hogy a bolygók mozgását, viselkedését ma már nagyon precíz matematikai, informatikai, technológiai rendszerekkel mérik fel, ezek alapján – az időről-időre felröppenő aggodalmak vagy a filmes feldolgozások ellenére – nem várható, hogy az elkövetkező években a Földbe csapódna valamilyen veszélyt jelentő aszteroida. A bolygónkat körülvevő légkör ráadásul nem csak az esetleges becsapódások, hanem a káros sugárzások ellen is védelmet nyújt. 

Beszélt arról is, hogy az űrkutatás tipikusan nemzetközi terület, elhivatott csapatmunka, ahol a konkurenciaharc is megjelent az egyes országok fejlesztéseivel. Illetve, az állami szerepvállalás mellett már a magáncégek világában is egyre jelentősebb a világűrben való aktivitás a digitalizáció vagy a hadiipar vetületében. 

Szakterülete kapcsán megemlítette, hogy szegedi és amerikai kutatótársaival elsősorban a csillagok életét vizsgálják, amelyek a ciklikus folyamat csúcsán egy nagyon nagy erejű robbanással semmisülnek meg.
Ezeket az eseményeket hívjuk szupernóváknak, ami olyan energiaműködésekről szól, amelyek például a különböző kémiai elemek létrejöttében is szerepet játszanak. A robbanás után pedig olyan szilárd porszemcsék jönnek létre, amelyekből idővel egyre nagyobb méretű testek képesek összeállni, elsősorban az újonnan születő csillagok közelében – ezekből lehetnek a bolygók. A körülbelül 4,5 milliárd éves Naprendszerünk is hasonlóképpen alakulhatott ki – vázolta a tudós, aki szerint napjainkban tényleg érdemes abban gondolkodni, hogy valaki erre a tudományterületre lépjen, mert az űrkutatások fejlődésével életre szóló motivációt lehet nyerni. 

Az űrtávcsövekről szólva Dr. Szalai Tamás elmondta, hogy ezek a világűrben keringő eszközök az infravörös tartományban képesek vizsgálni a múltban bekövetkezett csillagrobbanások porfelhőit, és azok napjainkra, illetve a jövőbeni bolygórendszerekre kifejtett hatásait.

Ha egy ilyen távcsőben meglátunk egy csillagrobbanást, tudjuk, hogy az már többmillió évvel ezelőtt megtörtént, csak a fénye most jut el hozzánk. Mégis érdemes vele foglalkozni, mivel a csillagászok számára az a jelen, amikor a fényt érzékelik – jegyezte meg a podcastben, amelyben közérthető betekintést nyújtott a Föld kialakulását megelőző csillagrobbanásokat vizsgáló űreszközök működésébe és izgalmas felfedezésekbe.