Junior Primák a magyar tudományban: Dr. Kóspál Ágnes

Magyar sikerek a csillagkutatásban

A csillagok keletkezésének kutatásáról és a tudományos kutatási módszerek elérhetőségéről beszélgetett Dr. Kóspál Ágnes fizikus-csillagásszal az MFB Podcast Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában kitüntetett kutatókat bemutató sorozatában Váczi Gergely.

Dr. Kóspál Ágnest nemzetközi sikerei mellett, a tudományban elérhető új felfedezések iránti szenvedélyéről, a tudományos pályafutása alakulásáról, valamint a csillagászati mérések menetéről kérdezte Váczi Gergely. „Én nem értem be a tényekkel, a tudással magával, hanem nagyon izgatott a kutatói pálya olyan szempontból, hogy a tudósok honnan tudják, amit tudnak, hogyan tesznek új felfedezéseket.” – mesélt alapmotivációjáról a kutató – „Szűkebb értelemben a csillagászat az abszolút alapkutatás, tehát egy nagyon elvont dolog, az univerzum működését kutatjuk, az égbolton megfigyelhető jelenségek mögött meghúzódó fizikai törvényszerűségeket keressük.”

Dr. Kóspál Ágnes a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett, speciális matematika tagozaton, majd az ELTE Természettudományi Karán 2004-ben szerzett fizikus és csillagász diplomát. Emellett végezte el az angol és francia szakfordítóképzést is. 2009-ben védte meg PHD-fokozatát Summa Cum Laude minősítéssel. A doktori fokozat megszerzése után posztdoktori ösztöndíjat nyert el a Leideni Obszervatóriumban, majd 2011-ben az Európai Űrügynökség három éves posztdoktori ösztöndíját is megkapta, amelynek köszönhetően az Európai Űrkutatási és Technológiai Központban dolgozott Hollandiában. 2014-ben tért vissza Magyarországra, az MTA Lendület programjának köszönhetően. 2017-ben elnyerte az Európai Kutatási Tanács 1,3 millió eurós starting grant-jét, amely az első ilyen típusú ösztöndíj volt a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban. Kutatási témája jelenleg a csillagkeletkezés folyamatainak megfigyelési és elméleti vizsgálata. 
Eredményeit számos díjjal ismerték el, többek között a L'Oréal Unesco nemzetközileg kiemelkedő tehetségek díjjal, amit Párizsban vett át, valamint 2014-ben megkapta a Junior Prima Díjat a Magyar Tudomány kategóriában. 

A kutatói munka központi részeként kiemelendő a tudás folyamatos gyarapításának fontossága. A tudományos kutatások során elért eredmények nem csak az adott területen, hanem sokszor a mindennapi életben is jelentős előre lépésekkel bírnak – „Számomra, mint kutató számára a lényeg az a tudás fölhalmozása, de a járulékos hasznok is nagyon fontosak, tehát hogy csak egy példát mondjak, például ugye mindenki használ WIFI-t. A technológia annak köszönhető, hogy a 70-es években a rádiócsillagászoknak szükségük volt egy technikára, hogy a rádió távcsövekről jövő nagyon gyenge jelet felerősítsék, és azt a technikát használjuk ma a Wi-Fi technológiában.” 

A nagyobb űrprojektek, mint például egy űrmisszió vagy egy űrtávcső fejlesztése, gyakran évtizedes tervezési és előkészítési folyamatot igényelnek. Jelenleg például olyan projekteken dolgoznak, amelyeknek megvalósítása csak a 2030-as vagy 2040-es években várható, és ezekhez már most pályázatokat kell benyújtani és előkészítő munkálatokat kell végezni. A kutatók számára a távcsövek és obszervatóriumok hozzáférésének biztosítása sokszor pályázati rendszerben történik. Vendégünk elmesélte, hogy az adott intézménytől függően ezek a pályázati lehetőségek általában félévente vagy évente kerülnek meghirdetésre. A pályázat benyújtásához részletes tudományos tervet kell készíteni, amelyben a kutatók megfogalmazzák az adott kutatás során megválaszolandó kérdéseket, a tervezett méréseket, az adatok elemzési módszereit és a várható eredményeket. A benyújtott pályázatokat szakértői bizottság bírálja el, és a legígéretesebbeknek biztosítják az eszközök hozzáférését.

Dr. Kóspál Ágnes munkája a csillagképződés titokzatos folyamatát próbálja feltárni, ami nemcsak a csillagászok számára fontos, de segíthet minket abban is, hogy jobban megértsük saját helyünket a világegyetemben – „A csillagok tulajdonképpen napszerű képződmények, tehát a definíció része, hogy magfúzió zajlik bennük, és saját fényük van, saját energiatermelésük, és ezt különbözteti meg őket a bolygóktól, ahol ez nincsen. Én azokat a csillagokat kutatom, amikből a naphoz hasonló csillag válik majd. Pont azért, mert azoknak a születése adhat nekünk is majd információt.”