Junior Prima díjasok a magyar tudományban: Dr. Szász A. Marcell
Fejlődő diagnosztikával a rák ellen
A korai felismerés és a szűrések fontosságáról beszélgetett Dr. Szász A. Marcell patológussal az MFB Podcast Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában elismert kutatókat bemutató sorozatban Váczi Gergely.
A rák a modern orvoslás egyik legnagyobb kihívása, a pontos diagnózis elengedhetetlen a hatékony kezeléshez. A patológusoknak kiemelt szerepe van a kutatás és diagnosztika területének folyamatos fejlődésében. Dr. Szász A. Marcell kutatóként és klinikusként a rákos megbetegedések korai felismerésén és pontos osztályozásán dolgozik, erőfeszítései hozzájárulnak, hogy a betegek időben kapjanak megfelelő terápiát, növelve ezzel a gyógyulás esélyét. „Jött egy időszak, amikor azt gondoltam, hogy sebésznek már nem megyek el, de a rákkutatásban onkológus-klinikus még lehetek, és még hasznos is lehet a tudásom, így átmentem az onkológiára.” – mondta el, miként kötött ki jelenlegi szakterületén.
Dr. Szász A. Marcell 2006-ban általános orvosi diplomát szerzett a Semmelweis Egyetemen, majd 2012-ben PhD fokozatot, 2014-ben pedig patológia szakvizsgát tett. Tanulmányai során hosszabb ideig dolgozott a Charité és a Karolinska egyetemeken, valamint a John Hopkins, a Harvard és a Chicagói Orvosi Egyetemeken. Tudományos érdeklődése a transzlációs projektek irányába terelődött, fókuszálva a patobiológiai folyamatokra és a biomarkerek azonosítására az emlődaganatos betegségekben és más szolid tumorokban.
| A Magyar Fejlesztési Bank és a Prima Primissima Alapítvány 2007-ben hozott létre önálló díjat azon 33 évnél fiatalabb tudósok elismerésére, akik kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási- és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez. A Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriája odaítélésének fontos célja, hogy évről-évre újabb generációk számára állítson példaképeket. |
A diagnosztika fejlődése lehetővé teszi, hogy már a keringésből származó információk alapján is valószínűsíthető következtetéseket vonjunk le. „Ez soha nem lesz tökéletes teszt, de már a vérből sok mindent meg lehet mondani és a keringő szabad DNS-nek a genetikájából elképesztő dolgokat lehet már most kihozni. Azt is meg lehet már mondani, hogy honnan, melyik testrészből származik egy daganat” – mondta el a diagnosztikáról és a szekvenálásnak köszönhető fejlődésről Dr. Szász A. Marcell. „A halálozás nem emelkedik, egyre korszerűbb gyógyszerek vannak, hiába nő a diagnózisok száma, a valóbankorszerűbb vizsgálatoknak és talán az egészségtudatosságnak köszönhetően. Magyarországon nem olyan magas a mammográfiás vizsgálatokon való részvételi arány, mint szeretnénk, ráadásul ez a COVID alatt nagyon lecsökkent.”
Tünet nélkül a rákos megbetegedések nagyon sokszor már csak előrehaladott állapotban kerülnek felfedezésre, így rosszabb eséllyel gyógyíthatók. „A legrosszabb dolog a daganatok nagy részében, hogy nincsen tünete, nem okoz fájdalmat. Ha van valami olyan, amitől az ember megijed, akkor elmegy orvoshoz, mi magyarok viszont, bár ugyanazokkal a szűrővizsgálatokkal rendelkezünk, mint a svédek, írek vagy az Egyesült Államokban élők, ezeken nem annyira veszünk részt. A nemek arányában is van egy olyan szomorú tény, hogy a hölgyek hamarabb elmennek orvoshoz, mint a férfiak és ez nem egy jó stratégia.” – hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára a 2017 óta az onkológián gyakorló orvosként, a COVID alatt pedig a sürgősségin dolgozó Dr. Szász A. Marcell.