Junior Prima díjasok a magyar tudományban: Dr. Ősi Attila
Nemzetközi szinten is páratlan leletek Ajkán
Szisztematikusan gyűjthető kréta-időszaki gerinces lelőhelyet fedezett fel csapatával Ajkán Dr. Ősi Attila, geológus-paleontológus, Junior Prima díjas kutató. A lelet jelentős előrelépést jelent, mivel alig egy tucat hasonló található Európában.
Dr. Ősi Attila geológus-paleontológussal, az MFB Podcast Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában díjat elnyert kutatókat bemutató sorozatának vendégével beszélgetett Váczi Gergely a paleontológiáról és az őslénykutatásról.
| A Magyar Fejlesztési Bank és a Prima Primissima Alapítvány 2007-ben hozott létre önálló díjat a kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási- és közösségépítő tevékenységükkel a magyar tudomány fejlődéséhez jelentősen hozzájáruló 33 évesnél fiatalabb tudósok elismerésére. A Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategória évről-évre példaképeket állít az újabb generációk számára. |
Dr. Ősi Attila az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológia szakán végzett 2003-ban, majd suma cum laude minősítéssel doktorált 2006-ban. Doktori értekezésében a magyarországi késő-kréta kori heterodont Eusuchia krokodilok koponya-, izomzati és funkcionális morfológiáját vizsgálta és hasonlította össze más heterodont krokodilokkal. 2014-ben elnyerte az MTA doktora címet, értekezését az iharkúti késő-kréta kori Archosauria fauna taxonómiai, paleobiológiai és ősállatföldrajzi aspektusaira összpontosította. Kiemelkedő tudományos eredményei elismerését mutatja, hogy habilitált doktori fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2015-ben. Dr. Ősi Attila az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, egyetemi tanár az ELTE Őslénytani Tanszékén, illetve címzetes egyetemi tanárként dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen, ahol szakmai tapasztalatával és mély szakmai tudásával támogatja a tudományos közösség fejlődését és a paleontológiai kutatásokat.
Fő kutatási területe a mezozoikumi archosauriak funkcionális morfológiai vizsgálata és az
európai késő-kréta kor paleobiogeográfia. Még egyetemi hallgatóként, 2000 áprilisában Ősi Attila és Tormai András fedezték fel a késő kréta időszakból származó szárazföldi őshüllő maradványokat az egykori iharkúti bauxitbánya területén. Az elmúlt több mint 20 év alatt alapos kutatómunkájuknak köszönhetően sikerült feltárniuk egy világszinten is jelentős, 85 millió éves komplex gerinces faunát. Az iharkúti lelőhelyen további 4000-5000 négyzetméteres terület vár feltárásra. „Az ásatásaink már 23 éve zajlanak az iharkúti lelőhelyen, a feltárást a nagyközönség, valamint néhány mecénás segíti, követi és támogatja” – hangsúlyozta az elismert paleontológus.
„Voltak itt növényevő, ragadózó dinoszauruszok, apró pici gyíkok, teknősök.” - emelte ki Dr. Ősi Attila. Az Ajkától nem messze fekvő iharkúti bauxit bányában egy 85 millió évvel ezelőtti időszak tárul elénk. Az ilyen lelőhely, ami szisztematikusan gyűjthető, páratlan Európában. A kréta időszak santoni korának elejét ismerhetjük meg, amivel „új ablakot sikerült kinyitni” a tudománynak.