Junior Prima díjasok a magyar tudományban: Dr. Kubinyi Enikő etológus

Állati munka

Sok állattartó hajlamos családtagjainál, még talán saját gyermekeinél is előrébb sorolni házi kedvencét. Dr. Kubinyi Enikő etológus kutatócsoportjával a házikedvencek társas kapcsolatainkra gyakorolt hatását vizsgálja. Az etológus a kutyák segítségével az öregedés folyamatára is keresi a választ.

A családban tartott kutyák öregedésének vizsgálata hozzájárulhat a demencia kezelési módszerének megtalálásához, a háziállatok és az ember interakcióinak tanulmányozása segíti a robotok fejlesztését is – mondta az etológiai kutatásainak hasznosításáról Dr. Kubinyi Enikő etológus, az MFB Podcastjában. A Junior Prima Díj Magyar Tudomány kategóriájának kitüntetettje hozzáfűzte: korábban a patkányok csoportos viselkedésének tanulmányozása vezetett a drónok kötelék-repülésének hatékonyabb programozásához. 

Dr. Kubinyi Enikő az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa, biológus, etológus, az MTA doktora, 2021 óta az MTA Lendület Társállat Kutatócsoport vezetője, 92 tudományos közlemény szerzője. 2016-ban alapította a családi kutyák kognitív öregedését kutató szenior családi kutya programot. 2003-ban az Amerikai Pszichológusok Társaságának díjazottja, 2009-ben Junior Prima Díjas, 2016-ban pedig az Európai Kutatási Tanács legrangosabb ösztöndíja, a Starting Grant nyertese. 2018-ban L'Oréal-UNESCO díjas, kétszer is kiérdemelte a Bolyai János kutatói ösztöndíjat. 

„Minden gyereket érdekelnek az állatok, csak ez nálam nem múlt el” – mondta Kubinyi Enikő a szakmaválasztásról. Tizenhat éves volt, amikor kiharcolta, hogy legyen kutyája, ám amikor viselkedés-kutató lett, egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az ember legjobb barátja áll majd munkásságának középpontjában. Akkoriban a tanszéken paradicsomhalakkal foglalkoztak már bő húsz éve, ám úgy érezték, váltani kell, mert már minden lehetőséget kimerítettek. Ez volt az az időszak, amikor Csányi Vilmos meggyőzte a kutatótársait, hogy érdemes lenne a kutyákkal foglalkozni annak ellenére, hogy a nemzetközi tudományos világ általános véleménye szerint nem érdemes a kutyák viselkedését tanulmányozni, mivel az emberrel szoros együttélés miatt nincs megfigyelhető természetes közegük. Több mint tíz évvel a kutatómunkák kezdete után, hogy több szempontból is érdemes a kutyák viselkedését tanulmányozni. Sőt, világhírt hozott a tanulmány, miszerint a háziasítás során olyan tulajdonságok jelentek meg a kutyákban, amelyek kifejezetten alkalmassá teszik az emberekkel való együttélésre és együttműködésre. 
Dr. Kubinyi Enikő PhD-hallgatóként vett részt az emberhez szokott, gondozójukat elfogadó farkasokkal végzett vizsgálatban. Ehhez rendkívül kis korban, a szemük kinyílásától kezdve neveltek otthon farkaskölyköket – négyhónapos korukig még moziba is mentek velük. A kötődés kialakult, a kutatás azonban kimutatta: látható különbségek maradtak a szelídített farkasok és a kutyák között. A farkasok csak táplálékkal motiválhatóak, a szociális jutalmazás (dicséret, simogatás) nem működik náluk, ahogyan a tiltás sem. Amennyiben egy farkas szeretne valamit megszerezni, de ebben meggátolják, akkor dühös lesz. A kutya ezzel szemben kiképezhető, figyel az emberre. Ha letesznek két tányért eléjük – az egyikben van jutalomfalat, a másikban nincs – és a gondozó rámutat az egyikre, akkor a kutyák általában ahhoz mennek oda, míg a farkasok nem hallgatnak az emberre és maguk választanak. 
 
Dr. Kubinyi Enikő a kutyák társadalmi kapcsolatainkra, szociális és mentális egészségünkre, valamint a gyerekvállalásra gyakorolt hatását vizsgálja jelenleg. Egyre többen gyerekként kezelik, családtagként tekintenek a négylábúra, a kutyatartók anyaként és apaként hivatkozása saját magukra már Magyarországon is egyre elterjedtebb. Egy reprezentatív felmérés szerint a magyarok 64 százaléka tartja családtagnak a kutyát, 16 százalékuk részben vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy a kutya olyan, mint egy gyerek, és a kutyatartók 12 százalékának kedvence minden más embernél fontosabb a számára. 

A kutatómunka másik iránya az öregedés vizsgálata, a demencia ugyanis az ember legjobb barátjánál is megjelenik, a náluk kognitív diszfunkciónak nevezett patologikus hanyatlás a szakértők körében ismert jelenség. A kutyáknak 7-8 éves koruk után nehezebben megy a tanulás és romlik a memóriájuk is. Az emberi demenciának nincs ellenszere és nem kezelhető, a betegség ugyanakkor a kísérleti állatokban (patkányoknál, egereknél) nem alakul ki. Érdekes kérdés tehát, hogy van-e hasonlóság a kutyák és az emberek időskori hanyatlása között. A kutyák elaltatását követően tudományos célra felajánlott ebek egy úgynevezett agybankba kerülnek, a gazdákat pedig a négylábú viselkedéséről szóló kérdőív kitöltésére kérik. Az adatokra épülő vizsgálatok kimutatták: a kognitív diszfunkcióban szenvedő kutyák agyában béta-amiloid peptid jelenik meg, amely az alzheimer kórban szenvedő embereknél is megtalálható. Nemcsak a tünetek, hanem a molekuláris háttér is hasonló a betegségeknél. A kutyák kutatása így segítségünkre lehet a megfelelő kezelés, illetve gyógymód megtalálásában. 

A kutyák viselkedésének vizsgálata másra is használható. A kutyák nem-verbális kommunikációt folytatnak az emberrel, amely az emberekkel kapcsolatba kerülő robotokba átültethető kommunikációs technikát jelent. Ehhez hasonló volt a patkányok csoportos viselkedésének – a dominancia, a hierarchia, a kommunikáció és az együttműködés módszerének – megfigyelését a drónok csoportos mozgásának kialakítására felhasználás. Ennek segítségével rajzolhatott a 2022. augusztus 20-i ünnepség keretei között mintákat az égre egy drónraj.