Húsvétkor van az óraátállítás

2024-ben húsvétvasárnapra esik a tavaszi óraátállítás: március 31-én hajnali 2-kor váltunk a nyári időszámításra. Ekkor egy órával kevesebb jut az éjszakai pihenésre, viszont másnaptól hosszabbodnak a nappalok, ami támogatja az energiatakarékosságot.

Csalhatatlan bizonyítéka a tavasz beköszöntének az óraátállítás, amikor hivatalosan életbe lép a nyári időszámítás. Az idén március 31-én éjszaka kell egy órával előre állítani az órákat: a tavaszi óraátállítás során hajnali 2-kor 3 órára váltunk. 

Ezúttal az a kivételes egybeesés érvényesül, hogy éppen a húsvéti pihenőnapok idején kell átállni, ami kedvezőbb, mint más években. A húsvétkor életbe lépő „időveszteség” leginkább azért szerencsés, mert másnap, azaz a húsvét hétfő is ünnepnap, így munkaszüneti nap. Ennek köszönhetően a munkavállalók meghatározó többségének nem kell dolgoznia – így könnyebben kipihenhetik az egy órával rövidülő alvásidőt. 

A változás sok esetben automatikusan zajlik, mivel a digitális órákon, az okostelefonokon, különböző jeladó eszközökön magától megtörténik a frissítés. Az átállításról a manuálisan kezelhető órákon vagy egyes gépjárművek műszerfalán azonban nekünk kell gondoskodni. Az átállás következtében egy órával később nyugszik le a Nap, aminek az energiatakarékosság szempontjából van jelentős szerepe, bár az utóbbi években az Európai Unióban sok kritika érte ezt az intézkedést. 

Kockázatos időveszteség
Az alvásidő lerövidülése azokban az években, amikor nem az ünnepi pihenés idejére esik leginkább azért kockázatos, mert a felmérések szerint ilyenkor megnő a koncentrációs zavarokból eredő balesetek száma. Kevésbé veszélyes, illetve elnézhető, ha a dolgozók másnap késve érkeznek meg a munkahelyükre.

Kockázatos tendencia azonban, hogy a reggeli kapkodás, a kialvatlanság miatt a korábbi években átlagosan 30 százalékkal ugrott meg a súlyos kimenetelű közlekedési balesetek száma az óraátállítás másnapján. 
Ezzel együtt a munkahelyi balesetek aránya is megemelkedik, míg például az orvosi műhibákra az átállítást követő egész héten nagyobb az esély, akárcsak a kialvatlan, stresszes vagy munkamániás embereknél a szívrohamra, agyvérzésre, depresszióra. 

Éppen ezért – mivel egyelőre elkerülhetetlen a tavaszi átállás, szánjunk időt a plusz pihenésre, aktív vagy passzív feltöltődésre a biológiai óránk alkalmazkodása érdekében. Ezt 2024-ben könnyebben megtehetjük az ünnepi egybeesés miatt. Ezekben a napokban legyen a főszerep a könnyedségé, a feltöltő, örömteli programoké, amelyeket a szabadban töltve a napfény tápláló ereje, a természet közelségével érdemes támogatni. Bár az ünnepi asztal csábítása nagy lehet, a szakértők azt tanácsolják, hogy tartózkodjunk a túlzott alkoholfogyasztástól, amely a másnaposság miatt megnehezítheti az április 2-án kezdődő munkahéten a szervezet regenerálódását. Az időérzékelés összezavarodása ugyanis még napokig érezhető lehet, sokaknak nem elegendő egy nap az átállásra. Aki megteheti, jobban jár, ha a következő hétre könnyebb munkákat szervez és például a cégvezetők is igyekeznek elnézőbbek lenni, illetve lehetőség szerint nem túlterhelni az ünnepnapok után visszatérő, kialvatlan alkalmazottakat.

Munkajogi szabályok ünnepnapon
Vannak, akiknek ebben az évben sem jut több idő az óraátállítás kipihenésére, mert húsvét hétfőn is dolgozniuk kell. A Munka Törvénykönyve azonban nem az ünnepnap fogalmát használja, hanem a hagyományos, állami vagy nemzeti, vallási ünnepeket is munkaszüneti napként említi. Magyarországon ilyen munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Az ünnepnapon történő munkavégzésnek szigorú szabályai vannak, amelynek elrendelése akkor jogszerű, ha

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben történik, vagy
• idényjellegű,
• megszakítás nélküli munkavégzés esetén, illetve
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkára rendelik el, illetve 
• külföldön történő munkavégzésre irányul.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenységre a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Ilyen például a szállodai, éttermi vendéglátásban, egyes kiskereskedelmi területeken, például üzemanyagtöltő állomáson, virágboltban, pályaudvari üzletben dolgozók munkavégzése. A másik körbe azok tartoznak, akik baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében végzik a különleges munkát. Az ünnepek alatti munkavégzés érdekében a munkaadó nem csak rendes munkavégzést rendelhet el, hanem túlórát is. Utóbbit akkor írhat elő jogszerűen, ha ezen a napon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a dolgozója.

A munkaszüneti napon végzett munkáért a szokásostól eltérő díjazás jár:

• a rendes munkaidőben végzett munkáért az alapbér felett 100%-os bérpótlék
• az ünnepnapon, munkaszüneti napon elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett túlóra esetén 100%-os bérpótlék
• húsvét- és pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napok esetén 100%-os a bérpótlék
• jár az alkalmazottnak. 

Az EU eltörölné az átállítást
Az elmúlt évtizedben egyre több ország hagyta maga mögött a tavaszi és az őszi óraátállítás szokását: míg korábban a világ országainak fele követte a szezonális gyakorlatot, ma már csak az államok harmada él ezzel. 

Az Európai Unióban – a megkérdezett lakosság jelentős nyomására – 2018-ban már előterjesztettek egy tervezetet, amely megszüntetné az óraállítást. Eszerint 2024-ben minden tagállamnak véglegesen át kellene állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, a közlekedési- és közszolgáltatások esetén egy-két éves türelmi idővel. A végső döntés még várat magára hazánkban és más tagországokban is.

Az Európában 1916-ban bevezetett nyári időszámítás hátterében az energia spórolása iránti igény állt. Kezdetben a szénfogyasztás, majd a világítás szükséges idejének csökkentését célozták – utóbbi a napsütéses órák számának növekedése miatt máig élő indoklás. A modernkori energiafogyasztásról szóló adatok alapján azonban már egyre kevésbé lényeges szempont a nappalok hosszabbodása. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a modernizált, illetve okos rendszerek alkalmazásával már minimálisra csökkenthető az elérhető rezsicsökkentés.