Figyeljünk ezekre az adóváltozásokra!

Adminisztráció egyszerűsítésére, az európai uniós jogharmonizációra, illetve a gazdaság fehérítésére irányulnak a jövő évi adóváltozások, amelyeket november végén fogadott el az Országgyűlés. Az átalányadó egyszerűsítései mellett a helyi iparűzési adóban is jönnek kedvező változások.

Jelentős adminisztrációs egyszerűsítést hoznak a jövő évi adóváltozások – a legfontosabbal, az átalányadózást érintő változásokkal (amelyek egyrészt már csak negyedévente teszik kötelezővé a járulékok bevallását, másrészt a göngyölítéses módszer bevezetésével könnyebbé teszik azon főállású egyéni vállalkozók életét, akiknek nem egyenletesen érkeznek a bevételeik) – már külön cikkben is foglalkoztunk. 
Fontos változás ezen kívül a helyi iparűzési adó adminisztrációs könnyítése: adózási módtól függetlenül az érintettek jelentős részének majd bevallást sem kell benyújtania, ha az éves bevételük nem haladja meg a 25 millió forintot (kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot). 
Az iparűzési adó alapját és az adót sávosan állapítják meg: 12 millió forint bevételig az adóalap 2,5 millió forint – itt 50 ezer forintot kell fizetni.  12 és 18 millió forint bevétel között az adóalap 6 millió forint – ez esetben 90 ezer forint az adó, míg 18 és 25 millió forint bevétel között az adóalap 8,5 millió forint, amely után 120 ezer forint az éves adófizetési kötelezettség. Az adóelőleg összegét az előző évi bevétel alapján, a sávos módszerrel lehet megállapítani, adóbevallást pedig csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti.
Fontos, hogy a módszer alkalmazása önkéntes, az adózó döntésétől függ és a teljes évre, valamennyi, adókötelezettséggel érintett településre vonatkozik. A vállalkozók azonban továbbra is választhatják az általános szabályok szerinti iparűzési adófizetést.
Az áfa esetén a legfontosabb egyszerűsítés, hogy nem kell alkalmazni a soron kívüli áfabevallási kötelezettséget kiváltó, gazdasági tevékenység megszüntetésének szabályait arra az esetre, amikor az adózó egyéni vállalkozóként folytatott tevékenysége nem szűnik meg valójában, csak vállalkozói státuszáról mond le és tevékenységét adószámos magánszemélyként folytatja tovább.
Jogharmonizációs célú módosítást jelent, hogy a 750 milliós árbevételt meghaladó vállalkozásoknak a 2024. június 22-től kezdődő adóévtől külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat. 
A gazdaság fehérítését szolgálja a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás szabályainak módosítása. Jelenleg mentes az illeték alól az a cég vagy vállalkozás, amelynek a főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan eladása, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Korábban ez a szabály önmagában visszaélésekre adott okot, ezért a mentesség feltétele szigorodik: a jövőben a vagyonszerzőnél az előbb említett tevékenységből eredő árbevételnek el kell érnie a társaság összes árbevételének legalább a felét (tényleges főtevékenységnek kell tehát lennie).
Fontos változás lesz az is, hogy az eljárási illeték megfizetésére 2024-től már nem használható illetékbélyeg. A már kiadott, fel nem használt illetékbélyegeket 2029. december 31-ig lehet majd visszaváltani a NAV-on keresztül. Emellett, a bíróság által megállapított eljárási illeték esedékességének 15 napos határideje 60 napra növekszik.