MFB Összetartók Podcast: Fenntartható finanszírozás emelkedő kamatkörnyezetben
Mi az oka az emelkedő kamatoknak és hogyan lehet ebben a helyzetben olcsó forráshoz jutni? Milyen pályázati források, kedvező finanszírozási lehetőségek állnak a kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére? Kik juthatnak hozzá a kedvezőbb zöld hitelekhez? Kell-e, szükséges-e segítséget igénybe venni a forrásszerzéshez? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Wieder Gergővel, a KPMG igazgatójával és Toronyai Bálinttal, a cég senior tanácsadójával Váczi Gergő az MFB Összetartók Podcast hatodik adásában.
A zöldhitelek igénybevételével, illetve – esetleg – zöld kötvények kibocsátásával a jelenlegi nehéz körülmények között is hozzájuthatnak a magyar kis- és közepes vállalkozások olyan finanszírozási forrásokhoz, amelyek révén képesek lehetnek gyorsan megtérülő, energiahatékonysági beruházásokat finanszírozni. Az energiamegtakarítás ma már nem csupán környezetvédelmi szempontból fontos, hanem az elért költségcsökkentés versenyelőnyt is jelenthet a cégnek – mondta el Wieder Gergő, a KPMG igazgatója az MFB Összetartók Podcast hatodik adásában. Hozzátette: a magyar vállalkozások többségénél jelentős az információhiány az elérhető finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban. Ráadásul az üzemméret növekedésével párhuzamosan a finanszírozás is egyre bonyolultabbá válik, ám a szükséges tudásigénnyel a vállalkozás nem mindig képes lépést tartani. Az ismerethiány pótlása – a kamatok emelkedésével, a finanszírozási lehetőségek szűkülésével – egyre fontosabbá válik, ezért a kedvezményes konstrukciók megismerése, a lehetőségek feltárása minden vállalkozás számára egyre lényegesebb lehet.
Ennek kapcsán Toronyai Bálint, a KPMG senior tanácsadója elmondta: az elmúlt időszakban radikálisan átalakultak a finanszírozási körülmények, felértékelődtek azok a pályázati források, kedvezményes hitelek, amelyekkel a piacinál alacsonyabb kamatok mellett lehet forráshoz jutni.
– Egy-másfél évvel ezelőtt a piaci várakozások még 2-3 százalékos bankközi kamatszintet vetítettek előre – ma már azonban senki sem számít arra, hogy a 2016 és 2021 közötti, rendkívül kedvező kamatkörnyezet a közeli jövőben visszatérhet. Az elmúlt két és fél év gazdasági hullámvasútját megszenvedték a vállalkozások – tette hozzá.
Mint felidézte, a koronavírus-járvány 2020 második negyedévében sokként érte a gazdaságot, a korlátozások nyomán a 2008-2009-es válságban mértnél is gyorsabban esett vissza a GDP, bár az év egészében a kibocsátás mérséklődése már kisebb volt a korábbi nagy válságban jellemző szintnél. A visszaesés leginkább a szolgáltató ágazatokat érintette – például a vendéglátást, turizmust –, míg másutt a vártnál gyorsabban állt helyre a korábbi termelési szint. A járványhelyzet javulásával azonban egy új helyzet alakult ki: 2021 második negyedévében a piacon egyszerre jelent meg a korábbi év elhalasztott kereslete (az embereknek, a vállalatoknak rendkívül nagy elkölthető jövedelme halmozódott fel), miközben a válságot ellentételezni hivatott jegybanki és kormányzati stimulosok is fennmaradtak. Mindezt tetézte a munkaerőhiány is, amely a bérek és így a költségek növekedéséhez vezetett. A kereslet bővülése hatalmas árnyomást jelentett, az energiaköltségek ekkor kezdtek el növekedni, amit azután az orosz-ukrán háború következményei is fokoztak. A jegybankok a helyzetre a kamatok emelésével reagáltak, igyekezve gátat szabni az inflációnak – ez pedig alapvetően alakította át a forrásbevonási lehetőségeket.
Wieder Gergő hangsúlyozta: ugyan korábban a vállalkozások – a helyzetet kihasználva – éltek a kedvező forrásbevonási lehetőségekkel, például sokaknak sikerült alacsony fix kamatokon hitelt felvenni vagy – a programok lehetőségét kihasználva – kötvényt kibocsátani, ám a kkv-szektornak ma is jelentős a finanszírozási szükséglete. Hozzátette, hogy ezt nem feltétlenül mutatja jól a hivatalos statisztika, hiszen abban a visszautasított kölcsön-kérelmeket mérik, miközben a vállalkozások jelentős része be sem adja a hiteligényét vagy eleve a szükségesnél kisebb összeget kér. A legrosszabb a helyzet a kisebb, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél, ahol a finanszírozási szükségletet nem tudják teljeskörűen kielégíteni a bankok– mondta a KPMG igazgatója.
Mint kiemelte, a tájékozódásnak itt a legnagyobb a szerepe, hiszen ma is elérhetők olyan programok – az MFB, az Eximbank vagy éppen a Garantiqa esetében – amelyek megkönnyítik a finanszírozást. Problémát jelent azonban, hogy ezekkel a vállalkozók nincsenek tisztában: a hitelgarancia intézményét a KPMG korábbi felmérése szerint a megkérdezett vállalkozások 61 százaléka nem ismerte, míg csak 21 százalékuk volt tisztában annak jelentőségével. Holott a hitelgarancia segítségével jelentősen növelhető az elérhető finanszírozás összege.
A zöld hitelek például – amelyeknél az MNB egy speciális tőkekedvezményt nyújt a bankoknak, így azok kedvezőbb finanszírozási feltételeket kínálhatnak az ügyfeleknek – ma is mindenki számára elérhetők. Zöld hitel alapvetően a megújuló energiaberuházások, az elektromobilitást szolgáló fejlesztések (pl. töltőhálózatok kiépítése), a fenntartható kereskedelmi ingatlanok építése vagy a szállítással foglalkozó cégeknél a zéró kibocsátású járművek beszerzése esetén járhat, emellett azok a cégek is részesülhetnek ilyen kölcsönben, amelyek egy beruházás révén 30 százalékos energiahatékonyság javulást érnek el. Természetesen vannak szigorú feltételek – például szükséges külső szakértő bevonása, felmérés készítése, a hatékonyság-javulás kimutatása –, ám a mostani árak mellett egy ilyen beruházás gyorsan megtérül. Míg egy napelemes rendszer kiépítésénél korábban tíz év volt a megtérülési idő, ma már ez akár 3-4 évre csökkenhet, így a fenntarthatóságot célzó beruházások a nehéz körülmények közepette is reális alternatívát jelentenek a fejlődésre.