Energiamérés: kötelezettségből spórolás
Ha eddig a járvány miatt meg is úszták, jövő januártól már minden valószínűség szerint tényleg kötelező lesz a magyar vállalkozásoknak a nagyobb teljesítményű gépeket külön almérővel felszerelni. A kötelezően előírt beruházás azonban nem kidobott pénz, a mérés segítségével jelentős energiamegtakarítás is elérhető, amivel – főként a jelenlegi árak mellett – sokat spórolhatnak a vállalkozások.
Elvben 2021-től vezették volna be a nagyobb teljesítményű gépek kötelező energiafogyasztás mérését Magyarországon, ám a koronavírus-járvány miatt előbb 2022-re, majd 2023-ra tolták ki a határidőt. További hosszabbításra azonban nem érdemes számítani, -közben a korábbi fokozatos bevezetési határidők így egybe is csúsztak-, vagyis jövő januártól az évi ezer üzemóránál (ez munkanaponként négy órát jelent) többet működtetett 50 kW-nál nagyobb teljesítményű villamos berendezéseket, a 70 kW-nál nagyobb fűtő- és klímaberendezéseket, a 100 kW-nál nagyobb teljesítményt felvevő technológiai sorokat, illetve a TAO-kedvezményben elszámolt és 2020 januárja után vásárolt villamos berendezéseket külön mérőórával kell felszerelni.
A rögzített adatok alapján jelenteni kell, hogy egy ilyen érintett nagyfogyasztású berendezésnek mennyi volt a valós energiafogyasztása, ami arra készteti a cégeket, hogy folyamatosan figyeljék e berendezéseik fogyasztását. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja korábban vállalt klímacéljait. Egyszerűen szeretnék, élve a modern technológia adta kifinomultabb monitorozási lehetőségekkel, hogy a fogyasztásokat nagyobb figyelemmel kövessék a vállalkozások, ne csak a céges energiaszámlák beérkezésekor derüljön ki, mennyit is kell fizetni.
Az alapértelmezett rendszerekben a fogyasztási adatok negyedórás ciklusokban érkeznek és online nyomon követhető, illetve naplózható a gépek áramfelvétele. Az előírásnak megfelelő, a bírságok kockázatától mentesítő, egyszerű mérésen túl azonban egy ilyen beruházás másra is jó lehet. A választható rendszerek fajtáinak belépő változatai a friss előírásoknak megfelelő mérőműszerek, ezekre épülhetnek azok a feldolgozóeszközök, amelyek képesek egyrészt rendszerezve elmenteni és az adott vállalkozásban szükséges módon feldolgozni a mérési és az ahhoz kapcsolható további adatokat (pl. külső hőmérséklet, mérési időpont, a berendezés fontos paraméterei, stb.), másrészt kisebb csomagokba rendszerezhetik annak érdekében, hogy a még magasabb szintű megvalósításban elérhető, további opciós szoftvereknek köszönhetően még hatékonyabbá, költséghatékonyabbá tehessék a vállalkozások energiafogyasztását. A komplexebb rendszerek az energiamenedzsment, az EMS fejlettebb megoldásait nyújtják, amelyek többek között alkalmasak a vállalkozásnak vagy éppen a cég megrendelőinek szükséges, műszaki és gazdasági kimutatásokat és elemzéseket végezni, szén-dioxid lábnyomot számolni (egyre több termék esetében ezt az adatot elvárják a megrendelők) és kapcsolatot tudnak tartani a működés vagy gyártás minőségét és hatékonyságát javító további (például az ipar 4.0) rendszerekkel.
Egy ilyen rendszer bevezetésére az elektromos energia kiegyensúlyozott és jobban tervezhető költségeinek csökkentése érdekében szintén szükség van, hiszen a jelentősebb energiafogyasztó vállalkozások számára súlyos anyagi terhet jelenthet, ha a korábban kalkulált és leszerződött fogyasztásnál nagyobb vagy éppen jelentősen kevesebb lesz a valós fogyasztás. Az almérők felszerelésének további előnye lehet, hogy a hozzájuk kapcsolódó rendszerekben riasztási szintek is meghatározhatók, például kiugró áramfogyasztás esetén a karbantartó csapat azonnali értesítést kaphat a jelzést küldő gép megváltozott állapotáról, ennek köszönhetően a szervizelési beavatkozás még a gép termelésből kiesése előtt megkezdhető.
A fogyasztások mérésének és követésének bevezetése azzal az előnnyel is jár, hogy a pontosabb fogyasztási adatokkal rendelkező vállalkozás versenyképesebb árazást alkalmazhat, amivel egy lépéssel a konkurencia előtt járhat. További, a gyártáshoz kapcsolódó adataival pedig képessé válhat pontosabban kiszolgálni megrendelői, gyártástechnológiai és minőségbiztosítási szakértői, valamint a karbantartók igényeit. A mérés lehetővé teszi azt is, hogy előrejelzést készítsenek egy eszköz várható meghibásodásáról, így elkerülhetők a nem tervezett meghibásodásokból, a váratlan leállásokból, kimaradásokból eredő, gyakorta jelentős károk, mert gazdaságosabban ütemezett, tervezett karbantartásokkal ezek jól megelőzhetők.
A minőség javítása érdekében egyre fontosabbá válik az adatok tudatos felhasználása az ipari szektorban is. Azokban a gyárakban, ahol még nem indult meg a digitális átállás, a gépek ugyan teszik a dolgukat, de nincs adatszerű visszajelzés arról, hogy mennyire hatékonyan dolgoznak. Az ipari fejlettség szintlépése nyomán az informatika egyre közelebb kerül a gyártósorokhoz. A korábban is rendelkezésre álló adatok a digitalizációnak köszönhetően sokkal jobban felhasználhatók, dashboardokba (irányítópultokba) építhetők. A részletes adatok alapján a gyárvezetők, döntéshozók pontosabb képet kaphatnak a gyártás folyamatáról. Általános trend, hogy miközben csökken az emberi erőforrás, egyre nagyobb az igény az adatok tudatos felhasználására és a minőségi munkavégzésre.