Dr. Goschler Ádám ötletgazda és szerző a Gyermekmentő Kézikönyv Szülőknek című kötetről
„Nem tudjuk távol tartani magunktól az érzelmeket”
A legnehezebb az volt, hogy a laikusok számára is könnyen érthető nyelven fogalmazzuk meg azt, mit és miért kell tenni a bajbajutott gyermekek ellátásakor – mondta Dr. Goschler Ádám, a „Gyerekmentő Kézikönyv Szülőknek” kötet ötletgazdája és társszerzője. A közel negyed évszázados, gyermekrohamkocsiban és gyermek-mentőorvosi kocsikban, valamint a szülők felkészítő képzése során szerzett tapasztalatok alapján összeállított könyv célja az életmentés: megalapozni az egészségügyi tudást. A kötetet a több mint 300 fénykép, a rajzok és folyamatábrák, a gyorsan átlátható szerkezet alkalmassá teszik gyors segítségnyújtásra a legnagyobb bajban fellapozva is.
Ha már azt elérjük, hogy a szülők ne tegyenek olyan dolgokat, amelyeket egy vészhelyzet esetén tilos, már rengeteg gyerek gyorsabb gyógyulását segítjük elő – mondta Dr. Goschler Ádám, a Szent Márton Gyermekmentő Közhasznú Alapítvány gyermekorvosa az MBF Podcast sorozatában.
Dr. Goschler Ádám főállásban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Kettes Számú Gyermekgyógyászati Klinika intenzív terápiás osztályának vezetője, csecsemő és gyermek intenzív terápiás szakorvosa. 2004-ben diplomázott, és már egyetemi évei alatt az Országos Mentőszolgálatnál, illetve intenzív osztályon dolgozott. Érdeklődése egyetemi éveinek vége felé fordult a gyerekgyógyászat felé. A diploma megszerzése után csecsemő- és gyermekgyógyász, majd gyermekintenzív terápiás szakképesítést szerzett, és 2008 óta kórházi munkája mellett a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatnál mentőorvosként dolgozik, 2011 és 2021 között a szervezet orvosigazgatója is volt.
„Bajba jutott gyermekekkel dolgozni – akár az intenzív ellátásban, akár a rohamkocsiban – pszichés szempontból megterhelőbb, hiszen sokkal inkább megérinti az orvosokat, amikor minden tudásuk és erőfeszítésük ellenére sikertelen a beavatkozás. Vannak sokáig velünk maradó tragédiák, nem tudjuk távol tartani magunktól az érzelmeket – és nem is szabad” – hangsúlyozta Dr. Goschler Ádám. Ritkák a tragikus helyzetek, ugyanakkor a gyermekek gyorsabban, jobban gyógyulnak akár nagyobb betegségekből is, ezáltal ellátásuk sokkal több sikerélményt ad.
A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kötelékében az ország három régiójában, Budapesten, Miskolcon és Debrecenben siet a beteg vagy balesetet szenvedett gyermekek segítségére. A fővárosban – és környékén – egy világszínvonalú gyermekrohamkocsival teljesítenek szolgálatot. A mozgó intenzív osztályként is titulált járművön intenzív gyerekterápiában járatos szakemberek sietnek a helyszínre. Miskolcon és Debrecenben két terepjáró különleges eszközöket és gyermekellátásban járatos szakembereket szállít a helyszínre, ahol a felnőtt mentőkkel együtt látják el a beteg, sérült gyermekeket.
Goschler Ádám szerint a legnagyobb segítséget a csecsemők-kisdedek, és kisgyermekek ellátásában tudják adni, a speciális szakértelem itt szükséges leginkább. Egy mentőorvos ugyanis a legtöbbször felnőtt sürgősségi esetekkel találkoznak: infarktus, agyvérzés, szívelégtelenség a gyakori problémák, amelyek ellátásában óriási rutinjuk, gyakorlatuk van. Egy gyermek esetén a problémák azonban mások: lázgörcs, asztmás roham, Krupp okozta fulladás a jellemző betegségek, amelyekkel azonban egy felnőttekkel foglalkozó mentőorvos nem találkozik nap mint nap. De máshogy reagálnak a gyerekek a kezelésre, és az anatómia is kismértékben eltérő – aki nem mindennap találkozik ilyen esetekkel, annak nehezebb ezek kezelése. Nem beszélve arról, hogy a gyermekmentőknek a gyermekek mellett a szülők „kezelésében” is van rutinjuk. A kicsik ellátásakor ugyanis kétfelé kell kommunikálni, nem elég a beteggel foglalkozni, a hozzátartozóra is figyelni kell. A gyermekekkel kapcsolatos esetek többségét természetesen az OMSZ látja el, minden mentőautóban ott van a gyerekek kezeléséhez szükséges speciális orvosi táska, és a mentősöket képzik is a feladat ellátására. A súlyosabb vagy a speciális esetekhez azonban már segítségül hívják a gyermekmentőket is.
A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat évente négyezer esetet kezel. Ezek harmada egyszerű transzport: súlyos állapotú, gépi lélegeztetést igénylő, intenzív osztályon fekvő gyerekeket szállítanak egyik intézményből a másikba, vagy speciális vizsgálatokra. Az esetek kétharmadában akkut helyzetek kezelésére riasztják őket, balesetek, Krupp okozta fulladás, gyerekkori asztmás roham és görcsroham tartozik a leggyakoribb okok közé. Az elmúlt évek több tízezer esetének kezelése során szerzett tapasztalataikat igyekeznek megosztani másokkal is az alapítvány munkatársai, az oktatás munkájuk szerves része. Eleinte szakembereket (mentősöket, ápolókat) képeztek, aztán tágabb körnek (háziorvosok, védőnők) is tartottak oktatást. Hamar felismerték azonban, hogy a gyermeket körülvevő laikus felnőttek körében is óriási az igény: a szülők, gondozók, óvónők és bölcsődei dolgozók tartanak a vészhelyzetek kialakulásától és sokuk fel akar készülni ezekre. Ezért olyan négy órás kurzusokat is tartanak, ahol a legfontosabb életet veszélyeztető állapotok felimerését, az újra-élesztési alapismereteket, a légúti idegen test eltávolításának módszerét vagy a görcsrohamok kezelését ismerhetik meg a laikusok. Az MFB támogatásának köszönhetően az oktatást tíz vidéki városba is elvitték, látszott, hogy erre a képzésre óriási az igény. Ezért készítettek egy videó-sorozatot is a legfontosabb tudnivalókról – amit szintén a Magyar Fejlesztési Bank támogatott.
A „Gyermekmentő Kézikönyv Szülőknek” az intenzív terápiás osztályon, a gyermekrohamkocsikban és az oktatásokon szerzett tapasztalatok alapján született. Dr. Goschler Ádám két, a klinikák és az alapítványnál is vele dolgozó kollégáját, Dr. Vadas Rékát és Dr. Horváth Rékát kérte fel társszerzőknek. Igyekeztek olyan könyvet létrehozni, amelyből a szülők nem csak a kritikus helyzetek kezelésére kapnak kézzel fogható tanácsokat, de a mindennapos, banális helyzetek kezeléséhez is útmutatót kapnak. Mit kell tenni, ha beüti a gyerek a fejét a radiátorba, milyen jeleket kell nézni, mire kell figyelni? Mikor elegendő a gyerek otthoni gyógyulását figyelni, milyen esetekben kell másnap elvinni a háziorvoshoz, vagy éppen bemenni vele az ügyeletre, esetleg a gyermek-sürgősségire vinni, és mikor mentőt hívni? Az is fontos kérdés, hogy mikor nem érdemes a mentőket hívni: egy hasfájás kivizsgálásához laboreredmények, ultrahang szükségesek, vagyis a mentő nem tud mást tenni, mint kórházba vinni a kicsit – ezért viszont nem feltétlenül érdemes megvárni, amíg kijönnek. Ráadásul mentőből sincs sok – vagyis, ha olyan esethez hívjuk ki őket, amikor más megoldás jobb volna -, akkor olyan helyről is elvonjuk a mentőt, ahol hatékonyabban segíthettek volna.
Dr. Goschler Ádám szerint a könyvet felkészülésként és kézikönyvként egyaránt lehet használni. Az olvasók megismerhetik a betegségeket, valamint pontosan és gyorsan tájékozódhatnak a teendőkről is. „Ha laikus lennék, akkor először végigolvasnám a könyvet, majd részt vennék egy tanfolyamon, később pedig tudnám, mit, hol keressek a köteten belül” – ad tanácsot a szakorvos. Hangsúlyozta: „az életveszélyes helyzetekben az embernek előbb cselekednie kell, ám a kötet arra jó, hogy azokban a szituációkban, amikor nincs szükség azonnali beavatkozásra, a szülők tájékozódhatnak a teendőkről.”
A könyv megvásárlásával a Szent Márton Gyermekmentő Alapítványt is támogatni lehet, az eladásból származó minden bevétel a szervezet munkáját segíti – a kötet megjelentetésével kapcsolatos költségeket az MFB vállalta magára. Dr. Goschler Ádám szerint a pénznek jó helye lesz, hiszen nem csak a mentőegységek napi működését finanszírozzák belőle, hanem az oktatási tevékenységet is segítik, sőt már készül egy újabb, a szakembereknek szóló gyerek-sürgősségi szakkönyv is.