Cégesvitás ügyek rendezése 2024-ben

Az egyéni vállalkozók és a kis cégek jó, ha tisztában vannak vele, hogy más vállalkozással szembeni, vitás ügyüket csak 2023 decemberéig intézhették a békéltető testületek bevonásával. Január 1-től ugyanis változott a szabályozás, összefoglaltuk, mire érdemes odafigyelni. 

Érdemes figyelniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a békéltető testületek bevonásával vinnék dűlőre a más céggel kialakult vitás ügyüket. Január 1-től változott a szabályozás ugyanis az adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével, illetve termék vagy szolgáltatás minőségével kapcsolatban, abban az esetben, ha végfelhasználás céljából vásárolták az árut vagy vették igénybe a szolgáltatást.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása következtében 2024. január 1-jétől csak a magánszemélyeknek van lehetősége a kamarák mellett működő békéltető testületekhez kérelemhez benyújtására.  Az egyéni vállalkozók, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások már nem élhetnek ezzel az ingyenes lehetőséggel. 

Újra módosíthatnak a kicsik érdekében
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testület szolgáltatását eddig évente több száz kkv vette igénybe. A kamara ezért módosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a békéltetés hatékony lehetősége. Tapasztalataik szerint a kisvállalkozásoknak továbbra is nagy igényük van a peren kívüli megegyezésekre, a jogviták bíróságon kívüli rendezésére, ráadásul ezzel a hazai igazságszolgáltatási intézményrendszert is tehermentesítik. Azok a kisvállalkozások, amelyek nem tartoznak a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá jellemzően sokkal közelebb állnak a lakossági fogyasztókhoz, mint a nagyobb cégekhez. Legtöbbjük nem rendelkezik ügyvédekkel vagy jogi képviselőkkel, így a békéltetés rendszere nem csak hatékonyabb, de olcsóbb is számukra. 
A kamara javaslata szerint a digitális szolgáltatók és az üzleti felhasználók a jövőben továbbra is megoldhatnák ügyeiket a békéltető testületi eljárással. A BKIK ennek érdekében kezdeményezte a fogyasztók fogalmának kiterjesztését az egyéni, mikro-, kis- és középvállalkozásokra is. 

Megkönnyítik a fogyasztók dolgát
A fogyasztóvédelmi törvény egy másik módosítása januártól gyorsabbá és szélesebb körben elérhetővé teszi a jogviták perek és ügyvédi közreműködés nélküli rendezésének lehetőségét. Jelenleg a békéltetésben csak akkor születik kötelező érvényű határozat, ha a vállalkozás egy úgynevezett alávetési nyilatkozattal magára nézve kötelezőnek ismeri el a testület határozatát. Amennyiben nincs alávetési nyilatkozat, akkor csak ajánlást tehet a testület, ami ugyan egyfajta győzelem a fogyasztó számára, az ajánlást azonban a vállalkozó nem köteles végrehajtani. Az egyezség be nem tartása esetén ugyan kikerülhet a vállalkozás neve a békéltetés weboldalán található feketelistára, ám a fogyasztó kára ettől nem térül meg. 
A legjelentősebb változás, hogy a békéltető testületek alávetési nyilatkozat nélkül is kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, amennyiben a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot. 
Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás nem teljesíti a határozatot, a fogyasztó kérheti a bíróságtól, hogy a kötelezést végrehajtási záradékkal lássák el. Ezt követően a fogyasztó végrehajtási eljárást kezdeményezhet a teljesítésre. A kötelezést tartalmazó határozat lényegében egy azonnal végrehajtható határozat. Ettől a módosítástól azt várják, hogy a vállalkozásoknak az eddigiekhez képest még inkább érdekük lesz a békéltető eljárásokon való részvétel és az egyezség a fogyasztóval. 
A 200 ezer forintos összeghatár feletti, megalapozott fogyasztói igény esetén azonban továbbra is érvényben marad, hogy csak ajánlást tartalmazó határozat születhet, ha a vállalkozás nem tesz alávetési nyilatkozatot. Ennek végrehajtása ezután sem lesz kötelező, és amennyiben a vállalkozás az ajánlásban foglaltakat nem teljesíti, azt nem lehet rajta behajtani. 

Online meghallgatásra rendezkednek be
Januártól már alapvetően online járnak el a békéltető testületek, személyes meghallgatást pedig csak a fogyasztó külön kérésére tartanak. Az online részvételt a vállalkozásoknak kell biztosítania. Az eljárások digitalizálásától a költségek és az idő megtakarítása várható, kímélőbb lesz a békéltető eljárás, ugyanakkor a tapasztalatok szerint a fogyasztók többsége a személyes meghallgatást preferálja.
Ennek részeként a jelenlegi 20 békéltető testület helyett 8 regionális békéltető testületi központot állítanak fel, a megyeszékhelyeken továbbra is lehetségesek a személyes meghallgatások. Emellett bővülnek az erre alkalmas helyek a megyei jogú városokban, amelyekben a korábbi 20 helyett 27 helyen biztosítják majd a személyes meghallgatás lehetőségét. 

Számítanak a kkv-k együttműködésére
Az új törvény a békéltető testületi rendszert rugalmasabbá és hatékonyabbá teszi. Az átalakítások célja a fogyasztóvédelmi testületek munkájának és a piaci változások harmonizációja, a fogyasztói igényeknek való magasabb szintű megfelelés. A szabályok módosítási folyamatába a piaci szereplőket és a kereskedelemben résztvevő szolgáltatókat is bevonták. A változásokhoz alkalmazkodásban a cégek további együttműködésére és nyitottságára számítanak a hatóságok. Az új tudnivalókról a kamarák szakmai kisokost állítanak össze, amelyet elérhetővé tesznek a vállalkozások számára.