Bátrabban tervezhetnek a kkv-k

A vállalkozás 2024-es terveinek összehangolásához, az új üzleti év fő irányvonalainak meghatározásához hasznos segítség a kkv-kat érintő, előző évi trendek és az abból származó, friss előrejelzések áttekintése. Összeszedtük, mi befolyásolhatja idén a sikeres üzletmenetet. 

Minden vállalkozás megérezte tavaly a gazdasági kihívások okozta gyakori változásokat és az ezek nyomán elkerülhetetlen lépések szükségességét, természetesen cégmérettől és területtől függően eltérő kihívásokkal néztek szembe a vezetők. 

A kiszámíthatatlanság mellett a kkv-k körében leginkább a csökkenő vásárlóerő, az infláció, és új elemként a fizetési morál romlása okozta a legnagyobb fejtörést. Ezek a jelenségek – a kedvezőbb gazdasági kilátások miatt csökkenő arányban – várhatóan idén is érezhetők lesznek, amelyet érdemes számításba venni az üzleti célok tervezésekor. 

Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy például az Egyensúly Intézet szerint a 2023-ban jellemző, 17,6 százalékos inflációt követően idén 5,7 százalékos inflációra lehet számítani. Az is kedvező irányba mutat, hogy míg tavaly a magyar gazdaságban 0,6 százalékos GDP-visszaesést mértek, addig 2024-ben már várhatóan 3,2 százalékos lesz a növekedés. 

Ez a prognózis máris érezteti hatását a kisvállalkozásoknál, ahol az árbevételek csökkenése miatt év közben visszaesett üzleti hangulatindex 2023 negyedik negyedévében már javulást mutatott, így a cégvezetők a korábbi pesszimizmus után kicsit kedvezőbb hangulatban vághattak neki az idei évnek.
A kisvállalkozások 60 százaléka összességében kedvezőnek ítéli meg a jövőt, miután a többség tavaly teljesíteni tudta a kitűzött árbevételi célokat. A gazdaságkutatók szerint elmondható, hogy a kkv-k „ellenállóképessége” nőtt az elmúlt években, és pénzügyi szempontból immár stabilabban működnek. 

Legnagyobb mumus az infláció
Tavaly a legnagyobb problémát az infláció jelentette, emellett elsősorban a drasztikus pénzromlás és a munkaerő, a munkabérek okoztak megoldandó feladatokat. 

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének friss felmérése szerint 2024-ben a cégvezetők már inkább az általános gazdasági kockázatokat látják nehezítő tényezőnek az üzleti célok elérésében, és bár javult a hangulat, a kkv-k kétharmada szerint az idei esztendő is bőven tartogat még váratlan kihívásokat – noha a vezetők a saját vállalkozásuk helyzetével kapcsolatban inkább optimistának bizonyulnak. Ezt mutatja, hogy a várakozások szerint idén a tavalyinál több vállalkozó szerint meghaladhatja terveiket a cégük 2024-ben realizálható árbevétele; továbbá idén kevesebben számítanak arra, hogy a veszteségeik tovább nőnek ebben az esztendőben. 

A magyar gazdaság előtt álló kihívások közül főleg a külföldi kockázatok nyomhatnak a latban 2024 során, például az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események mellett a közel-keleti konfliktus miatti energiaellátási és árazási kockázatok, illetve a környező országok, főképp a legnagyobb nyugati partnerünk, Németország teljesítményének visszaesése hátráltathatja a fejlődést. Ez különösen érzékenyen érintheti a magyar cégeket, mivel a külkereskedelmi kapcsolataink jelentős mértékben függnek közvetlenül is a német gazdaságtól, de az ipari beszállítói láncok miatt közvetetten is, például a szlovák irányba menő exportunkat is érinti. 

A hazai kisvállalkozások pénzügyi helyzete összességében megnyugtató, mivel a cégek több mint 90 százalékának továbbra sincs adótartozása, 81 százaléknak pedig nincs fizetési problémája. Igaz ugyanakkor, hogy a mikro-, vagy önfoglalkoztató kisvállalkozások 10 százaléka jelenleg nem rendelkezik semmilyen tartalékkal. 

A stabilitás szempontjából elbizonytalanító tendencia, hogy az infláció, a magas energiaárak, a körbetartozások és a csökkenő vásárlóerő következtében tavaly többen érzékeltek működési nehézségeket – ezek megoldása racionalizálás, költségcsökkentő fejlesztés vagy más, szükséges lépés révén az idei évre is áthúzódó feladatot jelent. A megújulást tanácsos lépésről lépesre, az alapvető célok és a piaci igények szerint megtervezni és végrehajtani. 

Trendek a tervezéshez
A csökkenő infláció ugyanakkor kedvező irányokat vetíthet előre a vásárlók, ügyfelek szempontjából, mivel a vállalkozások egyre kevésbé építik be az áraikba annak mértékét – ezt pedig az éles versenyhelyzetben érdemes figyelembe venni az idei bevételi tervek meghatározásakor. Bizakodásra adhat okot, hogy a magyar háztartások fizetőképessége már erősödött a negyedik negyedévben, bár az elmúlt évek zuhanását még nem sikerült ledolgozni. A GKI gazdaságkutató jelentése szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az elkövetkező hónapokban kitart a lakosság pénzügyi erejének növekedése és szép lassan megközelíti a háborút megelőző szintet.

Az egyik legjelentősebb céges kiadás a munkabér, amelynek mértéke minden szektorban jelentősen befolyásolja a versenyképességet. Nem feltétlenül kell aggódni, hogy elpártol a legjobb szakember vagy a kollégák titokban jobb fizetést ígérő munkahely után kutatnak, mivel idén kevésbé lesz várható, hogy a bérfejlesztésre mélyen zsebbe nyúlnak a munkaadók. 

A friss felmérések szerint a kkv-k többségénél a fizetések emelése továbbra sincs fókuszban. Ezzel együtt már az pozitív irányba mutat, hogy a kisvállalkozások egyre kevésbé terveznek elbocsátásokat, pedig ez a fenyegető veszély 2023 második negyedévében még igencsak jellemző volt. A béremelésben gondolkodó kkv-k ebben az évben átlagosan maximum 10 százalékos fejlesztést terveznek. 

Tavaly a nehézségekre, a kiadások növekedésére adott válaszul sok cég elhalasztotta a korábban tervezett beruházásokat. 2023 első negyedévében még a cégek közel fele, az év végére viszont már csak a harmaduk valósított meg bármilyen fejlesztést. Habár a beruházások között jellemzően nem az akvizíció az első számú cél, a hazai vállalkozások egyelőre ritkán választják ezt a megoldást, ám az ilyen típusú változtatás a nehezebb gazdasági helyzetben észszerű döntés is lehet.

ESG: gyerekcipőben a fenntarthatóság
Miután az uniós direktívák mentén a Magyar Országgyűlés 2023 végén egy előremutató ESG-törvényt fogadott el, ami a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét és beszállítói láncuk ESG-érettségének vizsgálatát írja elő, a multi- és nagyvállalatoknál már aktuálisak a fenntartható működéshez szükséges átalakítások és beruházások. 

A kkv-knál viszont ez a témakör még egyelőre gyerekcipőben jár, noha a beszállítóként működő, kisebb cégek sem halogathatják tovább a szükséges fejlesztéseket. Érdemes ebben az évben minimum a digitalizáció, illetve a költséghatékonyabb működés elérésére forrásokat tervezni a jövő érdekében, úgy is, hogy jelenleg a kicsik 60 százaléka szerint a vállalkozásuk valamilyen szinten fenntartható. 

Az előrelátó felkészülés jegyében legalább az alapismereteket el kell sajátítani az idén, illetve a saját területünkön tájékozódni a kezdeti gyakorlati tapasztalatokról – akár kijelölhetünk erre egy témafelelős kollégát, aki időről időre tájékoztatja a munkatársakat is az aktuális elvárásokról. Ha leköröznénk a versenytársakat, járjunk elöl jó példával, főként, hogy a potenciális partnercégek mellett az ügyfelek, vásárlók számára is vonzerőt jelenthet, ha elmondhatjuk magunkról, hogy a működésünk fenntartható. Ez különösen igaz, ha egy kisvállalkozás elérte azt a szintet, hogy piacbővítésben, külföldi terjeszkedésben gondolkodik. 
Ráadásul, az nem túl előremutató tendencia 2024 elején, hogy a kkv-k 88 százaléka még nem is hallott az ESG-ről (környezet (E), társadalom (S) és vállalatirányítás (G)). Márpedig várhatóan két-három éven belül ezt a vállalkozói kört is el fogják érni a kötelező ESG-szempontok, amelyhez egyre több, erre szakosodott tanácsadó cég kínálja a szolgáltatásait.

Azonban nem árt tudni, hogy egyelőre nincsenek egységes minősítési kritériumok, amelyek alapján a tanácsadók mindenki számára alkalmas, és főleg a még formálódó szabályozási feltételeknek megfelelő tanúsítványt tudnának produkálni, ezért nem kell elkapkodni a kérdést. Elegendő lehet, ha egyelőre részt veszünk a szakmai szervezetek által meghirdetett, edukatív jellegű tájékoztatókon, illetve magunk keresünk rá az interneten egyre sokasodó szakirodalomra. 

Azt azonban fontos megérteni, hogy aki időben lép, előnybe kerül, mivel a nagy cégeknél érvényben lévő ESG-szempontok értelmezésével, és a vállalati működésben történő alkalmazásával sokkal eredményesebben lehet belépni a beszállítói piacokra.