MFB Összetartók Podcast: Az ESG, a taxonómia és a fenntartható vállalkozás titkai

Hogyan lehet egy vállalkozás fenntartható? Miért lesz fontos a jövőben az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi, irányítási felelősségvállalás a legkisebb vállalkozások számára is? Hogyan befolyásolja majd a cégek működését és életét a taxonómia és mi az egyáltalán? 
Ezekről a kérdésekről beszélgetett Váczi Gergő Veisz Ákossal, a BDO Magyarország ESG üzletágának vezetőjével az MFB Összetartók Podcast első adásában.

Nem is olyan rövid idő múlva a vállalkozások jelentős része készít majd a mai mérlegbeszámolókhoz hasonló ESG-jelentéseket arról, hogy mennyire fenntartható a működésük – mondta Veisz Ákos, a BDO Magyarország ESG üzletágának vezetője, aki Váczi Gergő vendégeként beszélt a kérdésről az MFB Összetartók Podcast első adásában. A Magyar Fejlesztési Bank új sorozatának célja, hogy ebben a formában is hasznos információkat adjon át a vállalkozásoknak.

– A fenntarthatóság megteremtése az Európai Unió stratégiai célja, amelynek egy kis szeletét jelenti csupán, hogy az EU 2030-ra nettó 55 százalékkal kívánja csökkenteni a széndioxid-kibocsátását és 2050-re el szeretné érni a karbonsemlegességet – jelentette ki Veisz Ákos. Mint mondta, már eldőlt, hogy a cél érdekében az EU új szabályokat alkot, amelyek részben a pénzügyi rendszeren keresztül, részben pedig a beszállítói láncokon át érik el a fenntarthatóságot. – A fenntarthatóság ráadásul nem is feltétlenül csak a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét jelenti, az ESG-indexek használatával ugyanis a vállalatok működésének szinte minden elemét vizsgálják majd – fűzte hozzá.
A fenntarthatóság mérésére szolgáló ESG az Environmental, a Social és a Governance szavakat takarja, vagyis környezeti, társadalmi és (vállalat)irányítási szempontból egyszerre vizsgálja a cégek működését. 
A BDO szakértője szerint a környezeti kategóriában a cég energiafelhasználási mennyisége mellett azt is nézik, milyen minőségű energiát használ a társaság, mennyiben származik az megújuló forrásból. Emellett nézik a társaság hulladékgazdálkodását is, például azt, hogy a vállalkozás mennyiben hasznosítja újra a gyártási melléktermékeket. – A társadalmi kategóriában nem csak a CSR tevékenység a fontos, de az is, hogy mit tesz a cég a saját működése során: hogyan kezeli, védi a fogyasztóit, miként bánik a munkatársaival, biztosít-e számukra képzéseket vagy éppen mennyi a munkahelyi balesetek száma. A vállalatirányítási kérdéseknél pedig leginkább a jogszabályi megfelelést, a vállalatirányítási modellek és a működés átláthatóságát, valamint az etikai normáknak való megfelelést vizsgálják – fogalmazott Veisz Ákos, aki felvetette: – Mindez miért fontos? 
Szavai szerint részben azért, mert a megfelelő ESG-mutatószámok elérése a nagyvállalatok számára hamarosan kötelezettséggé válik – nem csak a jogszabályi előírásokban, hanem szükség van rá amiatt is, hogy a cégek finanszírozási forrást találjanak a beruházásaikhoz. 

– A befektetőknek a fenntarthatóság egyre fontosabb, de a pénzintézetek számára is előírássá válik majd, hogy fenntartható beruházásokat és vállalatokat finanszírozzanak. Az uniós taxonómiai szabályok alapvetően erről szólnak és részletesen leírják, hogy mi számít fenntarthatónak, például egy irodaépítés során. Így annak a műszaki leírását is meg lehet találni az erről szóló, több száz oldalas szabályozásban, hogy például mennyi vizet használhatnak az épület mellékhelyiségei – mondta.
Ezek az elvárások aztán megjelennek a közepes, a kicsi és a mikrovállalkozások életében is – derült ki a podcast-beszélgetésből. Ez a beszállítói láncokon keresztül megy végbe majd nagyrészt, hiszen a nagyobb cégek számára fontos lesz, hogy a beszállító partnereik is fenntarthatóan működjenek. 
Veisz Ákos szerint ebben a nagyobb cégek vélhetően segíteni tudják majd a beszállítóikat. De azoknak is lényeges lesz a kérdés, akik nem rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, hiszen a fogyasztóknak is egyre fontosabb a fenntarthatóság. 
A BDO üzletágvezetője mindezeken túl úgy véli, hogy az ESG-be invesztálni megtérülő befektetés is, hiszen a fenntartható működés egyszersmind növeli a hatékonyságot: az energiakiadások csökkentése, a hulladékgazdálkodás korszerűsítése mind-mind megtérülő beruházás, emellett a munkavállalók jóléti juttatásainak növelése, a képzések biztosítása szintén jótékonyan hat a működésre, hiszen segít csökkenteni a fluktuációt. 
A szakértő azt mondja: a fenntarthatóság megteremtése mindezeken túl nem egyszeri befektetés, nem egy „kipipálandó projekt", hanem egy folyamatos feladatot jelent. Részben azért, mert ezen a területen a szabályozás kialakulóban van és még sok minden változik. Másrészt amiatt is, mert ez egy átfogó munka, amelyben a vállalat, vállalkozás teljes működésének kell egyre inkább fenntarthatóvá válnia. A végcél egyértelmű, az ESG szemlélet vállalati működésbe való integrálása versenyképességi kérdés, vagyis üzleti kérdés. A fenntarthatóság már nem arról szól, hogy jót teszünk, adakozunk, hanem arról, hogy meg tudjuk-e tartani nagy vevőinket, tudunk-e finanszírozáshoz jutni fejlesztési beruházásainkra a banktól, vagy éppen támogatáshoz jutni. Ezért érdemes ezt komolyan venni.