A reálkamat az alapja a céges tervezésnek: így számold ki!
Céges döntéseinket a megtérülésre alapozhatjuk, ehhez azonban ismernünk kell a reálkamatot. Mit is jelent vállalati környezetben a reálkamat, hogyan számoljuk?
Miért jó, ha ismerjük a reálkamatot?
A 2010-es évek aránylag stabil árait a ’20-as években rendkívül gyors árváltozások követték. Korábban a nulla közeli kamatoknak köszönhetően könnyű volt megtérülést számolni, a gyorsan változó árak miatt azonban ez jelentősen nehezebb lett napjainkra. Felelős döntést a reálkamat ismeretében hozhatunk pénzügyi, befektetési, hitelezési kérdésekben, illetve a vállalatunk bővítéséről, racionalizálásáról, valamint fúziókról, szétválásokról, kiszervezésekről.
Hogyan számoljunk reálkamatot egy cég esetében?
A reálkamat fogalmát egyszerű megfogalmazni a lakosság esetében. A betéti vagy hitelkamat szintjének és az inflációnak a különbözetéből számolható ki a reálkamat, ami magas fogyasztói árindex esetén negatív tartományba is fordulhat. A bankok betéti kamatai jelenleg alacsonyabbak az inflációnál, így a lakosság esetében negatív reálkamatról beszélhetünk, ugyanakkor például a lakáshitelek kamatai jellemzően elmaradnak a fogyasztói árindextől.
A vállalatok beszerzési árai azonban eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által figyelembe vett fogyasztói kosártól, így a reálkamat alapját adó árindex is eltérően alakul. Legegyszerűbb, ha a termelő vállalatok az ipari árak változását nézik, érdemes lehet azonban az iparágakra lebontott számokat követni a KSH oldalán. Bonyolultabb a helyzet, amennyiben egy vállalat egyedi reálkamat szintjét szeretnénk megállapítani, mivel a fogyasztói árindex helyett több, más tényezőt kell figyelembe venni, ráadásul többféle módszertan is szóba jöhet.
Első lépésként vállalatunk kiadásait kell rendszereznünk. A legjelentősebb kiadási tételeket befolyásolja a cég tevékenységi köre. A magyar kkv-szektorban a munkaerőköltség, az eszközkiadások, az energia, az alapanyag és a pénzügyi kiadások (hiteltörlesztések) a leginkább jellemző jelentős kiadási tételek. A cégünk költési struktúrájának megfelelő, kvázi egyedi árindexét legpontosabban a legutolsó pénzügyi év, illetve az azt megelőző éves eredménykimutatás alapján állapíthatjuk meg. Amennyiben valamilyen okból nem összehasonlítható a két üzleti év (új vállalkozás, kiszervezett munkafolyamat, jelentős leépítés, jelentős változások a feltételekben stb.), akkor a KSH árak témaköre nyújthat segítséget az egyedi árindex kiszámításában.
A KSH vállalati szempontból releváns árindexei:
- Beruházási árak
- Építőipari árak
- Ipari termelői árak
- Ipari értékesítési árak
- Külkereskedelmi árak
- Mezőgazdasági árak
- Szolgáltatási árak
A fenti felsorolásból kimaradtak a bérstatisztikák, noha az egyik legnagyobb kiadási tételkén jelenik meg sok cégnél. Ennek oka, hogy a KSH nem számol külön bérindexet, hanem a munkaerőstatisztikák között teszi közzé a munkaerőköltség változását.
Mihez kezdjük a reálkamatunkkal?
A számok összesítését követően akár havonta újraszámolhatjuk az aktuális reálkamat szintjét, amennyiben egy táblázatban vezetjük a számokat, mindössze néhány perc alatt frissíthető a kalkuláció. A bankok betéti, illetve hitelkamat ajánlatait bekérve így megtakarításról/beruházásról az aktuális reálkamat szintje ismeretében dönthetünk. Szintén érdemes figyelembe venni a kamatszintek és az árszintek várható alakulását. Ebben a Magyar Nemzeti Bank előrejelzései mellett nemzetközi szervezetek, bankok és pénzügyi elemzők publikált prognózisai lehetnek a segítségünkre.