BonneChance: Megér egy utazást

Miután a konyhával híresek lettek, nyolc szobájukat is az elvárt magasabb színvonalhoz igazították a bázakerettyei Bonne Chance Hotel és Étterem tulajdonosai. A 48 millió forintos hitelből finanszírozott beruházás egyaránt növelte a bevételt és az ingatlan értékét.

Reggel nyolctól délután négyig dolgozik Bázakerettye polgármestere, ami önmagában nem volna meglepő, ha Csatlós Csilla csak ezt a hivatalt töltené be a 750 fős faluban. Csakhogy eközben párjával közösen ő a tulajdonosa a települést a gasztrotérképeken elhelyező Bonne Chance Hotel és Étteremnek, van egy követeléskezeléssel foglalkozó 25 éves vállalkozása, mindemellett pedig executive coachként dolgozik, a kiégés kezelésével és megelőzésével foglalkozik. 
Zalai lányként sosem volt messze a falutól, ahol nagyapja dolgozott, de húsz éve mégiscsak beköltöző volt Bázakerettyén: itt kezdtek el építkezni. Sokszor megnézték a kerítés nélküli kis hotelt a falu végén, amelyet több száz hektáros erdő vesz körül. Először – 2009-ben – kibérelték, majd egy év múltán megvették – és valami olyat kezdtek el, ami elsőre sokaknak őrültségnek tűnt.
Bázakerettye sosem volt turisztikai fellegvár, az attrakciót itt leginkább a természet közelsége, az óriási erdő jelenti. Itt húzódik a Dunántúl leghosszabb erdei kisvasútja, néhány kilométer a Kistolmácsi-tó, de pusztán ezektől mégsem várhatták, hogy turisták ezrei fedezzék fel maguknak a települést. Csatlós Csilla társával, Filó Gáborral azonban mégis úgy határozott, hogy élve az akkoriban egyre inkább előtérbe kerülő hazai gasztroforradalom adta lehetőségekkel, a minőségből egy fikarcnyit sem engedő éttermet hoznak létre.
„Tíz évvel ezelőtt már javában tartottam követeléskezelői tréningeket, ám bármennyire igyekeztem a komoly szakmai felkészítővel, kemény képzéssel, sohasem sikerült megfelelően jó értékelést kapni: a kiegészítő szolgáltatások színvonala ugyanis nem volt megfelelő, a pontszámomat így lehúzták a szobával, az ellátással vagy a felszolgálással kapcsolatos problémák” – meséli Csatlós Csilla, aki úgy határozott, náluk a vendég minőségi alapanyagból készített minőségi ételt, meleg, friss, helyben készített pogácsát (nem a fagyasztóból előkapott boltit) kap, a főétkezéseket pedig tányérszervizzel és nem csévingekből. Ez kasszasikernek bizonyult – kiderült, hogy Bázakerettye ha nem is a világ, de legalább a régió közepe, ahol érdemes nemzetközi tréningeket tartani felsővezetőknek, mert a szlovén, a horvát, a szlovák, a magyar és az osztrák főváros is időben szinte azonos távolságra esik innen autóval. A minőségi ételek kedvező értékelést kaptak a Gault&Millau étteremkalauztól és persze a vendégektől, így hamar híre ment, hogy az erdő szélén milyen hely található – voltak többen, akik csak azért jöttek be a faluba, hogy itt egyenek. 
A konyha folyamatos fejlesztése mellett azonban már nem jutott erő a szállodai rész megfelelő korszerűsítésére – ám szerették volna, ha a hotel ugyanazt a színvonalat nyújtja designban és kényelemben is, mint amit az étterem. A Magyar Fejlesztési Bank és pénzügyi közvetítő partnere mellett a támogatott konstrukció szólt, ennek révén az első évben csak a 48 millió forintos hitel kamatait kellett fizetni és ez megkönnyítette a megtérülés tervezését. Amivel nem is lett gond: a felújított szobák magasabb áron adhatók ki, miközben az is hozott a konyhára, hogy eltörölhették a korábban alkalmazott félpanziós csomagokat is. „A vendégek egyszerűen nem ettek meg három fogást, átlagosan alig több mint kettő fogyott. Most nem kell annyit kidobni, a vendég pedig kedvére választhat az étlapról és összességében többet fogyasztanak nálunk” – mondja Csatlós Csilla, aki szerint a beruházás önmagában is megérte, hiszen nö