Mérnöki alapossággal hoztak közgazdaságilag alátámasztott döntést, generációkra szóló elköteleződéssé vált a szőlő.

Lengyel üzleti kapcsolatok maradéktalan kihasználásának indult, életre, sőt generációkra szóló szerelemmé alakult a borászkodás. A Petrény borászat magas minőséggel célozza a nemzetközi piacokat, miközben igyekszik a turisztikában is hasonló iránymutató kínálatot kialakítani. A tervek megvalósításához azonban  biztos finanszírozó partnerre volt szükségük.

 

Sosem akartunk a földdel foglalkozni – mondja Petrény Attila, a család mostanra 155 hektárosra duzzadt szőlőjével a háta mögött. Az egri borász közgazdásznak tanult Budapesten, de előtte kibernetikus mérnöknek Varsóban és amikor feleségével hazaköltöztek a kilencvenes évek elején, az ott kiépített kapcsolatrendszert használva lengyel cégeket képviseltek Magyarországon. Az ezredforduló tájékán már ott tartottak, hogy valami teljesen más saját üzletbe is belefognának: ekkor döntöttek a borászat és a turisztika párosítása mellett. Az egri származás is erre predesztinált volna, ám a lengyel üzleti kapcsolatok még jobb alapot jelentettek mindkét területen. A kétezres évek elején vásárolták az első ültetvényeket, 2005-ben készítették el az első saját borukat és ezt követően leginkább a lengyel piacra szállítottak.

Bár a családban volt korábban is szőlő és – mint később kiderítették – felmenőik az 1600-as évek óta foglalkoztak borászattal, ők maguk nem igazán gondolkodtak abban, hogy földet műveljenek: gyerekkori élményeik nem feltétlenül erre az útra vitték volna őket. Aztán persze valahogy visszatértek a kellemes emlékek és megjött a föld iránti ragaszkodás is – a fiuk már borászként végzett a Corvinuson, ma ő felel a borkészítésért.

A szőlő és a bor persze, ahogy kell, egy picit mindenkinek elvitte a józanságát: korábban azt gondolták, más növényi kultúrákat is termelnek majd a földeken, lesz mellette alma vagy barack, de mára csak a szőlő maradt – ami közgazdasági szempontból teljesen irracionálisnak tűnhet, hiszen egyetlen termékcsoport iránti kereslettől teszi függővé a bevételeket. Eközben a termékpaletta meg túlzottan szórt is, hiszen a borász kísérletező fajta, kipróbál egy-egy hektáron feketeleánykát, meg néhány tőkén „rajtafelejti” a fehérszőlőt, hogy tokaji minőségű desszertbora is legyen. Ám az ilyen szortiment inkább hobbi, bár van hozzá ideológia is: érdemes megmutatni a kóstolóra érkező vendégeknek, hogy mit tud a bikavéren felül ez a borvidék.

A Petrény borászat persze eleve több lábon áll, hiszen az export mellett a kezdetektől fogva jelentős részt képvisel a helyi értékesítés is – a turisztikai kínálatot eleinte a szőlő mellett létrehozott panzió jelentette, majd a „kötelező” pince a Szépasszony-völgyben. Ezt az Eger belvárosában létrehozott Borbank követte, a legújabb fejlesztésük pedig a Chateau Petrény rendezvényközpont, ami családi indíttatásra készült el. Mint Petrény Attila meséli, a lánya esküvőjére kellett a helyszínt megfelelő színvonalúra felkészíteni, amit azzal a feltétellel vállaltak, hogy a fiatalasszony ezt követően beszáll az üzletbe és üzemelteti a turisztikai egységet. A személyi feltétel teljesült, csakhogy a rendezvényközpontot valamiből fel is kellett építeni  – a folyamatos fejlesztések miatt azonban keresztfinanszírozásról szó sem lehetett: a borászat, a szőlőterületek, a többi turisztikai egység fejlesztése szintén folyamatban volt, így a beruházáshoz hitelt kellett felvenni. Ebben kínált rugalmas feltételeket a Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködő pénzügyi vállalkozás, amely hajlandó volt elfogadni, hogy a fedezetet a fejlesztés célja, maga a beruházás tárgya jelenti – és ezen felül sem támasztott teljesíthetetlen feltételeket.

Petrény Attila így immár az egész családját a vállalkozás mögött tudhatja, igaz, ennek az az ára, hogy ő viszi az adminisztrációt, intézi a finanszírozásokat vagyis a munkának – szerinte – a legkevésbé vonzó részét. „Szívesebben járnék a szőlőbe vagy fogadnám a vendégeket és osztanám az észt” – mondogatja, miközben azért kidolgozta a tervét arra, hogy miként lehet most, a jobb financiális hátteret kihasználva hosszabban érlelt, magasabb minőségű borokkal akkora mennyiségű kínálatot létrehozni, amellyel érdemben meg lehet jelenni a nemzetközi piacokon is.

 

A Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködő pénzügyi vállalkozás az MGV Magyar Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Zrt volt.

Az MGV mikro-, kis-, és középvállalkozások számára kínál rugalmas, gyors és kedvező hitelfelvételi lehetőséget. Fő profilja a kisvállalkozások hitelezése, de nemrégiben megnyitották széftermüket is. Az MGV Zrt. bevallottan az egyik fontos céljának tekinti , hogy olyan mikro-, kis- és középvállalkozásokat is finanszírozzon, amelyek  valamilyen oknál fogva a bankoknál kiszorultak a finanszírozhatóság köréből. Az MGV Zrt. erősségei közé tartozik a gyorsaság, a rugalmasság és az előminősítés pontossága.

Az MGV Zrt. a hitelezésben a szokásos bankári biztosítékok (pl. ingatlanfedezet) mellett, de a kereskedelmi bankoknál sokkal gyorsabban és egyszerűbben nyújt hiteleket a vállalkozóknak - akár kezdő vállalkozásoknak is!

mgv.hu

Kategória: Egyéb Publikálva: