Megatrendek, amelyek minden kisvállalkozás életét befolyásolják
Elfogynak az emberek a munkaerőpiacról, ahol pedig egyre komplexebb tudást követel meg a kor, amelyben élünk. A környezetvédelem ügye üres vállalati lózungból pénzügyi valósággá vált, a fizetési szokások pedig radikális változásokon mennek át – olyan megatrendeket mutatunk be, amelyek számos ágazatban meghatározhat-ják a vállalkozások jövőjét.
A vásárlók, fogyasztók, ügyfelek olykor fokozatosan, máskor szinte egyik pillanatról a másikra sajátítanak el új szokásokat, jelentkeznek új igényekkel. Összegyűjtöttük az elmúlt évek trendjeiből azokat, amelyek valószínűleg még hosszú időn át és szinte ágazattól függetlenül meghatározzák - de legalábbis jelentősen befolyásolják - a sikeres vállalkozások jövőjét.
1.Mostanra szinte életkortól függetlenül beszivárogtak az internet-alapú, digitális technológia nyújtotta megoldások a mindennapjainkba.
Néhány évvel ezelőtt valószínűleg még sokan megmosolyogták volna azt a víziót, hogy a gázszerelő POS-terminállal a zsebében érkezik vagy hogy egy kisvállalkozó néhány óra alatt össze tud „kattintani” magának egy saját webshopot, hogy termékeit értékesítse. Mára mindez valósággá vált, a digitális eszközök palettája pedig en-nél sokkal-sokkal szélesebb és folyamatosan bővül.
2. Itthon is radikális tempóban változnak a fizetési szokások.
2021 első negyedévében Magyarországon 11,8 millióval több bankkártyás vásárlás történt, mint egy évvel korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Összesen 240 milliószor érintettük bankkártyánkat, a mobilunkat, azokos óránkat vagy más, erre alkalmas eszközünket a terminálokhoz és közel kétezer milliárd forinttal többet költöttünk így, mint 2020 első negyedévében. Közben az ATM-es készpénz-felvételek száma 3,1 millióval csökkent és évtizedes negatív rekordra esett vissza. A koronavírus-járvány alatt még azok a felhasználói csoportok is rászoktak a készpénzmentes fizetésre, akikre korábban ez egyáltalán nem volt jellemző.
3. A környezetvédelem ügye üres lózungból pénzügyi valósággá vált.
Zöld, környezettudatos, fenntartható, társadalmilag felelős-e szavak jelentősége vállalati közhelyből egyre inkább árbevételben is tetten érhető előnnyé válik. A fiatal generációk ugyanis nem csak táplálkozásuk során, öltözködésükben, hanem komolyabb kiadásaik és befektetéseik esetén is preferálják az ilyen értékek mentén működő vállalatokat.
4. Elfogynak az emberek a munkaerőpiacról.
Az elöregedő Európában egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány, gyakorla-tilag ágazattól függetlenül óriási harc zajlik a tehetséges, tapasztalt szakemberek megszerzéséért. A cégeknek teljesen újra kell gondolniuk az emberi erőforrásgazdálkodással kapcsolatos stratégiájukat, annál is inkább, hiszen például az utánpótlás generációk tagjai közül sokan már egyáltalán nem akarnak kötött munkarendben, egy irodában ülve dolgozni. Az idősek közül viszont sokan akár szívesen vissza is térnének a munkaerőpiacra.
5. A komplex tudás alapérték lett.
Ma már nem csak az a létező munkaerőpiaci valóság, hogy az emberek néhány évente munkahelyet váltanak, hanem az is, hogy egy-egy munkakör betöltéséhez olyan komplex tudásra van szükség, mint talán soha még a történelem során. Egy progra-mozónak adott esetben egyszerre kell kommunikációs, gazdasági vagy éppen egészségügyi szakembernek lennie, egy orvosnak meg kell tudni birkóznia a digitális felüle-tek nyújtotta lehetőségekkel (és nehézségekkel), ahogy egy vonatvezetőnek is ké-pesnek kell lennie a klasszikus mechanikus megoldások mellett komplex digitális rendszerek használatára is.
6. Téren és időn túl zajlik minden.
Először csak kitolódott, aztán sok helyütt a Covid-hozta kényszerű home office miatt szinte megszűnt a hagyományos értelemben vett munkaidő. Ma már a legtöbb vezető és munkavállaló 0-24 órában el-, de legalábbis utolérhető. Mindez új munkaszervezési, kommunikációs stratégiákat és a work-life balance, azaz a munka-magánélet egyensúlyának újrateremtését követeli meg a munkaerőpiac mindkét oldalán.