Hol és hogyan hirdessünk a közösségi médiában?

A közösségi média rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, életünk szerves részévé vált, egyszerű és hatékony felületet kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szeretnének e felületeken is eljutni fogyasztóikhoz, erősíteni kapcsolataikat és hirdetni. A közösségi reklámok jóval pénztárcabarátabbak lehetnek, mint a hagyományos hirdetések, az eredményességet pedig különféle digitális funkciók, például a célcsoport gondos meghatározása segíti.

A közösségi médiás marketing célja nem különbözik a hagyományos hirdetésekétől: növelnénk például a keresletet vállalkozásunk terméke vagy szolgáltatása iránt, márkát szeretnénk építeni vagy a vásárlói lojalitást erősítenénk. Ma már számos felület közül választhatunk – a Facebook ezekből csak egy, bár kétségkívül a legnagyobb. A 2021-es adatok szerint a Facebooknak 7,1 millió magyar nyelvű felhasználója volt, ebből 6,7 millió magyarországi felhasználó (a többiek külföldön élő, illetve határon túli magyarok), akik közül az oldal adatai szerint 5,9 millióra célozhatunk egy marketingkampányban. A közösségi médián keresztül elérhető potenciális ügyfelek, vásárlók köre tehát hatalmas, de mire figyeljünk, hogy valóban hatékonyan szólítsuk meg őket.

Miben más?

Míg egy tévéreklám vagy egy újsághirdetés egyirányú kommunikációt jelent, ahol nincs közvetlen visszajelzés, a közösségi médiában folyamatos az interakció, ami egyszerre jelent hatalmas lehetőséget és kihívást is. A közösségi médiában vállalkozásunk és az ügyfelek/vásárlók között kapcsolat épül ki, de emellett a felhasználók egymással is folyamatosan kommunikálnak, tapasztalatot cserélnek, véleményeket osztanak meg, kommenteket írnak, értékeléseket adnak. Ezzel jelentősen felerősíthetik a marketingünk eredményességét, de a negatív tapasztalat sokat árthat a megítélésünknek. 

A közösségi médiában sem elég kizárólag a hirdetésekre támaszkodni. Ha nincs komplex, integrált szemlélet, elmarad a rendszeres kommunikáció és az organikus tartalmak generálása az online felületeinken, akkor a közösségi médiás hirdetések önmagukban kevésbé lesznek eredményesek. Egy hatékonystratégia következetes megvalósítása segít a vállalkozás növekedésében, társadalmi jelenlétének megőrzésében és a közönséggel való kapcsolattartásban. A közösségi oldalak látogatóit könnyebb elkötelezni és vásárlóvá tenni, ha már az oldalunk rajongói, mint egy újsághirdetéssel vásárlót behozni. A közösségi médiás hirdetés eredménye emellett visszaköszön a like-ok, követések, kommentek, megosztások, elérések számában. A közösségi média nagyon jól használható a fogyasztói hűség erősítésére, a visszatérés, ismételt látogatás ösztönzésére is, például remarketing kampányt lehet indítani azoknak a felhasználóknak, akik korábban már jártak a weboldalunkon.

Hova lőjünk?

Bár a közösségi oldalakon egyszerre akár több emberhez is eljuthatunk, mint amennyi nézőt a legnagyobb országos kereskedelmi televízión keresztül érnénk el egy főműsoridőben leadott reklámmal, ehelyett érdemesebb a saját meglévő és potenciális ügyfélkörünkre koncentrálni. A felhasználókról gyűjtött rengeteg adatnak köszönhetően egészen pontosan meghatározhatjuk, aztán pedig finomíthatjuk minden egyes hirdetésünk célcsoportját. A Facebook – valamint a vele egy kézben levő Instagram – hirdetés tervezőjével a nem, életkor, földrajzi lokáció mellett olyan részletes beállításokat is meg lehet adni, mint a munkahely, az érdeklődési kör vagy a követett oldalak – megszólíthatjuk például a Kiskunhalason élő, 25-35 év közötti, sportkedvelő, aktív életmódot folytató nőket vagy a gasztronómia iránt érdeklődő, 45-55 év közötti kapuvári férfiakat, de további lehetőségek és kombinációik révén még célzottabbá tehetjükaz adott hirdetésünket.

Hirdetési célra a vállalkozásunknak leginkább megfelelő közösségi oldal kiválasztásához alapvetően két dolgot kell figyelembe vennünk. Az első: ott hirdessünk, ahol egyébként is aktívan jelen vagyunk, ahol rendszeresek a tartalmaink és menedzselni tudjuk a profil működtetésével járó, korábban már említett feladatokat. A második, legalább ilyen fontos szempont pedig az, hogy az ügyfeleink hol érhetők el. Ehhez fontos ismerni azt a kor-, illetve szociális csoportot, amelyre célzunk. Míg a Facebookot Észak-Amerikában és Nyugat-Európában ma már elsősorban az idősebb, 40 feletti generációk terepének tartják, Magyarországon ma még kiegyensúlyozottabb a felhasználók korának eloszlása, a korfa. A Facebook magyar felhasználói között a 25-55 év közöttiek aránya 60 százalék, míg a 25 év alattiaké, és az 55 év felettieké egyaránt 20 százalék körül van. Ezzel szemben az Instagrammon felülreprezentáltak a fiatalok, akik között sokan fogékonyak a minőségi, magasabb kategóriás termékekre. A fiatalabbakat, tinédzsereket és a 25 év alatti fiatal felnőtteket a Facebooknál sokszor nagyobb arányban lehet elérni az olyan oldalakon, mint a TikTok és a Snapchat, a B2B és HR fókuszú üzenetekkel pedig érdemes inkább a LinkedIn felületén próbálkozni. De ezeken a felületeken a sikeres tartalmi mix is eltérő. Fontos, hogy ne vállaljuk túl magunkat, amikor kiválasztjuk a platformot, felületeket. Ne markoljunk nagyobbat, mint amit ki tudunk szolgálni tartalommal és megfelelő figyelmet tudunk rá fordítani.