Az online jelenlét egyre több vállalkozás életében válik elkerülhetetlenné, függetlenül a tevékenységtől. Ennek első belépője egyedi webcímünk kiválasztása, amely éppúgy az arculatunk részét képezi, mint a cégnév vagy a logó.

Webcímünk vagy domain nevünk az email címünket is meghatározhatja, így ennek megválasztásával – és úgy egyáltalán a névválasztással – érdemes előre gondolkodnunk és nem korlátozni magunkat és a jövőbeli tevékenységi körünket. Például egy légkondicionáló berendezésekkel foglalkozó vállalkozás később akár okosotthon eszközök értékesítésébe is belevághat, így az eleinte telitalálat „legkondi.hu” cím később már nem fedi teljes portfólióját és amíg a webcím mögötti tárhelyet bármikor egyszerűen cserélhetjük, a domain név és az email címek cseréje és átirányítása körülményesebb, de persze megoldható.

Minél hamarabb foglaljuk le a kívánt webcímet, de mielőtt ezt megtennénk, pár dolgot vegyünk számba! Első körben mindig ellenőrizzük, hogy a név, amit választottunk jogilag nem aggályos, illetve ne válasszunk olyan nevet, mely megtévesztheti a vásárlókat – ez egyébként már a cégnévre is igaz. Kivétel ez alól persze ha kifejezetten egy márka felkérésére, annak hozzájárulásával forgalmazzuk szolgáltatásaikat vagy termékeiket, kizárólagosan. A domain név ellenőrzésekor gondoljuk végig, hogy a közösségi médiában hogyan szeretnénk a céget megjeleníteni, ennek megfelelően pedig az ott megválasztott névvel összhangban foglaljunk domaint. Soha ne használjuk vagy tegyük publikussá nevünket mielőtt előfizettünk volna a webcímre! Legyen szó az akár elkészítésre leadott nyomdai munkákról vagy külsős partnerek felé történő kommunikációról és persze a közösségi média profilokról, mindig hangoljuk össze a különféle online profilok elnevezését!

Gondoljuk végig már a legelején, hogy mely piacokon szándékozunk tevékenykedni, mert ennek megfelelően érdemes a domaint és a végződést, végződéseket is megválasztani. A legcélszerűbb az adott ország saját jellemző végződését (mint amilyen Magyarországon a „.hu” formátum) választani és bár a nemzetközi piacon a „.com” forma a legelterjedtebb, előfordulhat, hogy kénytelenek leszünk valamilyen alternatív végződést választani, ha az eredeti választásunk már foglalt. Elgondolkodhatunk persze rögtön ezek használatán is. Webáruházhoz tökéletesen passzol a „.shop” végződés, elektronikai eszközöket forgalmazó céghez pedig a „.tech” végű webcímekkel is lehet hangzatos domain nevet találni.

A rendelkezésre álló nevekből általában minden nagyobb domain szolgáltatónál tudunk keresni, de a magyar címeket a domain.hu keresője is nyilvántartja. Itt ellenőrizhetjük, hogy az elképzelt címünk elérhető-e, illetve egy külön listát is találhatunk itt az elérhető magyar szolgáltatókról, akiknél elő tudunk fizetni a kívánt név használatának jogára. Külföldi címek esetében szinte minden nagyobb szolgáltató tud nekünk segíteni, viszont az mind a hazai, mind a külföldi viszonylatra egyaránt érvényes, hogy érdemes ismertebb, referenciákkal rendelkező szolgáltatót választani és külön előny, ha tárhely opciókat is vásárolhatunk ugyanott.
 
Hogy szükséges-e tárhely és ha igen, mekkora, az attól is függ, hogyan szeretnénk üzemeltetni weblapunkat. Ha szeretnénk, át is irányíthatjuk a címünket felkeresőket egy ingyenes vagy olcsón üzemeltethető weboldal szolgálatóra vagy blogra, de sokkal célszerűbb saját tárhelyre feltölteni a honlapunkat. A legolcsóbb megoldás erre az osztott tárhely használata, mely során egy szerverről több weblap is üzemel, a tárterület mellett pedig minden más informatikai erőforráson is megosztoznak a bérlők, ez az induló friss vállalkozások számára optimális lehetőség. Nagyobb forgalmak kiszolgálásakor érdemes a további lehetőségek felé nyitni. A virtuális magánszerver, a VPS (Virtual Private Server) a következő lépés, mely esetében jóval kevesebb erőforráson és kevesebb bérlőtárssal kell osztoznunk, így weboldalunk kiszolgálása és ezáltal elérése is gyorsabb. A tárhely megoldások csúcsa – árban és teljesítményben egyaránt – a dedikált szerver, mely lehet bérelt vagy akár saját is (ezek minősítési szintjeit keretes írásunkban mutatjuk be).

Kiemelten figyeljünk oda a domain bérlési időre és annak megújítási dátumára. Kevés kellemetlenebb marketing baki létezik egy cég számára a már jól bejáratott webes elérhetőség használati jogának elvesztésénél.


Adatközponti szolgáltatások szavatolt minőségben
A TIER minősítési fokozat pontos iránymutatást nyújt az adatközpont kiválasztásakor.
Sokféle szempontnak kell megfelelni egy biztonságos, professzionális adatközpontnak. A döntéskor sokak számára nehéz az ajánlatokban szereplő IT-technológiai paraméterek összehasonlítása, de a folyamatot leegyszerűsíti az adatközpontok biztonsági szintjének osztályozása. Az elismert, napjainkban gyakran globális adatközponti hatóságként is emlegetett gyártófüggetlen tanúsító szervezet, az 1993-ban alakult Uptime Institute dolgozta ki a technológiai fókuszú TIER minősítési rendszert. Szigorú infrastruktúra-értékelési eljárásban auditálják az adatközpontokat, minősíthetik a terveket, a megépült fizikai létesítményt, az üzemeltetést és a vizsgálat fontos része a hibaszimuláció is. Vizsgálati módszertanuk kizárja, hogy válságos helyzetben előre nem látható módon sérülékeny, gyenge pontok rontsák a működést. Így a minősítés biztosíték az infrastruktúra sebezhetőségének csökkentésére, az emberi hibák ellensúlyozására és a kapacitáshiány áthidalására. Megfelelő TIER minősítéssel rendelkező partnert választva biztosak lehetünk abban, hogy a szolgáltatónk mindent megtesz annak érdekében, hogy váratlan eseménykor is megvédjék az adatainkat és üzleti folyamatainkat.
A TIER I az az alapszint, amit nem könnyű elérni; tehát egy minősítetlen adatközponthoz képest már ez is jelentős garanciákat jelent. Szigorúbb a TIER II, ami a fontosabb kapacitások, például a hűtőrendszerek redundanciáját is szavatolja. A hazánkban és régiónkban ma elérhető legmagasabb, rendkívül magas rendelkezésre állású szint a TIER III, amit például a nagy pénzintézetek és más nemzetközi cégek követelnek meg.