Kereskedelmi banki kockázatelemzők szerint finanszírozási rémálom, mégis működik: egy frissen alapított ingatlanfejlesztő cég zöldmezős beruházási hitele a világjárvány kellős közepén, amelyben a megálmodott ingatlankomplexum két fix bérlője a társaság kapcsolt vállalkozásai közül kerül ki, ráadásul ezek egyike egy olyan egyéni vállalkozás, amely viszonylag korlátozott helyi piacon vezetett be újszerű szolgáltatást, miközben a bevételek másik részét egy tervezett bisztró és a már említett kis piacra elvben rátelepülő egyéb vállalkozások bérleti díja jelenti. A titok a házaspárban rejlik, akik a komplexumot megálmodták, no meg abban, hogy az egész egy nagy családi vállalkozás, amelyet ők tartanak működésben.

Nagykovácsi zsákfalu a Budai Tájvédelmi Körzet kellős közepén: a Budapest határát jelentő Adyligetről egyetlen út vezet a 8500 fős nagyközségbe, amely nevét a középkorban itt lakó kovácsokról kapta. A török hódoltság idején feldúlt faluba az 1700-as években német földművesek költöztek. Bár a második világháborút követő kitelepítések a sváb lakosság jelenős részét érintették, az egyetlen ide közlekedő – de még a fővárosi hálózat részét képező – autóbuszon még a nyolcvanas években is lehetett hallani, ahogy a hűvösvölgyi közért bővebb kínálatért beutazó nénik németül beszélgetnek. A hatvanas évektől üdülőövezetként használt egykori bányászfalu ma a nagyvárosból kitelepülők Mekkája. A főváros határától öt kilométerre a gyerekeket szabadon ki lehet engedni az utcára, nincs átmenő forgalom, a levegő tiszta, a nyugalom kézzel fogható. „Ha egyszer ide hazajött valaki, az már nem megy vissza a városba” – mondja Lájer Balázs, aki feleségével közösen erre a közösségre épített a sportra és az egészséges életmódra alapított vállalkozást a faluban. 
Lájer Balázs és Frajka Xénia a második gyermekük születésekor választották Nagykovácsit lakhelynek, az albérlet már szűkös lett volna, és a bérleti díjak is emelkedni kezdtek, így saját tulajdonú otthonba szerettek volna költözni, a falu pedig megfogta őket. Xénia a kislányuk születése után még folytatta az élsportot gerelyhajítóként, azt azonban tudták, hogy meg kell találni a versenyzői lét utáni utat is, így kisbabás anyukaként elvégezte az edzői képzést, és kereste a lehetőségeket. 
Így talált rájuk a crossfit: a 2000-es években az Egyesült Államokban kidolgozott fitnesz irányzat a funkcionális edzés eszköztárát alkalmazza, egyaránt merítve a súlyemelés, erőemelés, gimnasztika, és az állóképességi sportok – például biciklizés, futás, úszás – területéről, mindezt magas intenzitás mellett. Nem egyetlen területet fejleszt, hanem mindent – az állóképességtől, az erőn át a robbanékonyságon és a sebességen keresztül az egyensúlyig vagy a mozgáskordinációig. Így a sportoló nem egy adott területen lesz kiemelkedő, hanem mindenben jó, mint mondjuk egy tízpróbázó. A crossfit termek száma rohamosan nőtt az elmúlt időszakban a világban (15 ezer található már), a sportág egyre népszerűbb, Frajka Xénia és Lájer Balázs pedig szerelmesei lettek a mozgásformának. 
Kisfiuk születése után már egyértelművé vált az irány és Frajka Xénia az egyik budapesti népszerű terem mellett Nagykovácsiban is elkezdett órákat tartani egy pici teremben, melyet néhány órára is kiadtak. A legfontosabb motivációt az jelentette, hogy a sportra alapozva összetartó közösséget építsenek a barátaik és gyermekeik számára, ami azokat is megérintette, akik ismeretlenül csatlakoztak a társasághoz.
Eleinte egy-két ember jött a faluból, és persze volt olyan alkalom is, amikor hiába várták a vendégeket, de idővel kiderült, jól mérték fel a közösségben rejlő lehetőséget és egyre több alkalmat kellett meghirdetni. A kis, 40 négyzetméteres terem fél év elteltével szűkössé vált – így találni kellett másikat. Szerencséjükre a Nagykovácsi Teleki-Tisza-kastély felújítása épp akkor fejeződött be, a végében oktatási épülettel, amelynek alsó szintjét kiadták. Ezt a 100 négyzetmétert sikerült kibérelni, vállalva azt a kockázatot, hogy a bevételük csak a magasabb bérleti díjra lesz elegendő. A nagyobb helyiség mellett azonban a helyi népszerűségük is megnőtt: ma már 150-200 fix vendégük van, Xénia hetente 20 órát tart átlagosan 8-10 főnek, miközben a termet mások is igénybe veszik és használják például a gyerekeknek kínált tréningre. 
A kibérelt teremnek azonban megvoltak a maga korlátai. Az oktatási épületet nem edzésekre tervezték, a belmagasság szűkösnek bizonyult, ezért hosszú távú, biztonságos megoldást kerestek a vállalkozás fejlesztéséhez. A falu kínálta lehetőségek mellett ez egyet jelentett a saját terem felépítésével, ami óriási fejlődést és komoly kockázatot is hordoz egyben. Alaposan felmérték, hogy a családi vállalkozásaik eddig fizetett bérleti díjainak, a várható bevételek és a szükséges hitel havi költségeinek figyelembe vételével meddig terhelhető a vállalkozás és a család tűrőképessége és belevágtak. Sikerült találniuk egy alkalmas telket a falu kellős közepén a főút mellett, melyet 2020 márciusában vettek meg. A funkcionális edzőterem és a szükséges irodák mellé még egy kis bisztrót is álmodtak a stabil vendégkör igényeire alapozva, és úgy tervezték, hogy további helyiségeket is létrehoznak, melyek bérbeadásából növelhetik a bevételeket és stabilizálhatják a működést. Két dologgal nem számoltak azonban: a járvány hatásaival, a telekvásárlás után néhány nappal vezették be az első korlátozásokat, és a finanszírozási akadályokkal. „Sokat járkáltam hitelek, bankok és lehetőségek után” – mondja Lájer Balázs, aki szerint volt ahol labdába se rúghattak a frissen alapított vállalkozással. Végül az MGV Zrt.-nél találtak meghallgatásra, és ott ajánlották nekik a Magyar Fejlesztési Bank 2,5 százalékos kamatozású Krízis hitelét, amely éppen olyan vállalkozások számára készült, melyeket valamilyen okból a kereskedelmi bankok nem, vagy csak nehezen vállalható feltételek mellett finanszíroznak. 
Az MGV nagyon rugalmas volt, de azért voltak feltételek amelyeket teljesíteni kellett. Időt és figyelmet kellett szánni a papírok kitöltésére és a szükséges adminisztrációra, de megérte – meséli Lájer Balázs, aki szerint most már „csak” az építkezés teljes befejezése van hátra. Az üzleti modell azonban élni látszik: van már érdeklődő a bérleti lehetőségek iránt is, de az ő termüket is bérlik már órákra: zeneovi, jóga, pilátesz, gyerekedzések, balett aerial hoop, masszázs is működik most náluk.
A jól megválasztott célcsoportra, a helyi közösség erejére és a falu adottságaira alapozott vállalkozás sikere ugyanakkor nem csak az ingatlanfejlesztés és a szolgáltatások átgondolt kapcsolatában rejlik. A házaspár egyben missziónak is tekinti a munkáját, melynek fókuszában szintén a közösség fejlesztése áll: céljuk, hogy a vendégek minőségi időt tölthessenek el itt olyan programokon, melyek akár az egész családot megmozgatják. A terem kihasználtságát sem csak üzleti szempontok szerint fejlesztik, olyan mozgásformákat kínáló edzők számára nyújtanak lehetőséget, akik, bár eltérő területen dolgoznak (mobility, jóga, funkcionális edzés stb.), mégis kiegészítik egymást, hogy mindenki megtalálja az alkatának, kedvének, vagy az állapotának megfelelő edzést. Szintén fontos szempont az is, hogy támogassák a helyiségek kiadásával az egészséges életmódhoz valamilyen formában kapcsolódó, induló helyi kisvállalkozásokat.