Egyéb

Stresszbetegségek helyett munkahelyi mentálhigiénia

Amikor a munkavállaló megpihen a várva várt szabadság alatt, érhetik olyan kellemetlen felismerések, hogy túlhajtotta magát és immár a kiégés fenyegeti. Napjaink népbetegsége a stressz, amely vezetőt és alkalmazottat egyaránt üldöz, pedig megelőzhetők a káros következményei, ha az üzlet mellett a munkahelyi mentálhigiéniát is fejlesztjük. 

A mai, modern társadalomban szoros kapcsolatban áll a mentális egészség az életstílussal és az életmódváltozásokkal. A munkavállalók gyakran kerülnek váratlan stresszes helyzetekbe, amelyek többsége nem befolyásolható. A munkahelyükön fokozott megterhelésnek kitett vállalkozók vagy alkalmazottak kiszolgáltatottabbak az élet minden területén, amely oda vezethet, hogy felborul a szervezetük egyensúlyi állapota és mentális, fizikai egészségük kárt szenved. 

Népegészségügyi szempontból is nagy jelentősége van a munkahelyi stressznek, mert a tartós jelenléte hatással van a hiányzások számának növekedésére, a motiváció csökkenésére és általánosan a munkateljesítményre is. A túl- vagy alulterhelés, az elégtelen munkafeltételek, a szerepkonfliktusok, a túlzott elvárások vagy felelősségvállalás, a gyakori változások, a kollégákkal való problémás kapcsolat vagy kommunikáció, továbbá a gyors technológiai változásokkal való lépéstartás mind-mind kockáztatják a vállalkozás eredményességét: alacsony termelékenységet okoznak és fokozzák a fluktuációt. 

Stressz, kiégés, munkafüggőség
A munkahelyi stressz nem egy egyszerű betegség, hanem egy egész betegségsorozat elindítója lehet, amennyiben nincs megfelelően kezelve, és nincsenek preventív megoldások a munkahelyen ennek kivédésére. A tartós stressz hatására olyan viselkedések jelenhetnek meg, mint a neurózis ellensúlyozására alkalmazott szenvedélybetegségek. A problémák jellemzően abból fakadnak, ha valaki túlvállalja magát, túlterhelődik a feladatok súlya alatt, mert közben kialakul a munkafüggőség, amely aztán kiégéshez (born out) vezet és olyan tipikus menedzserbetegségeket idéz elő, mint a szív-érrendszeri betegségek, gyomorpanaszok. 

A beosztottakat is ugyanúgy elérheti a munkafüggőség (workaholic), amelynek lényege, hogy a személynek folyamatos, kontrollálhatatlan szüksége van arra, hogy dolgozzon, a munkahelyi problémáival foglalkozzon, ám ez közben kedvezőtlen hatást gyakorol az egészségére és a társas kapcsolataira.

A stresszbetegségek tünetei az alvászavarok, a fáradtság, a kimerültség, az ingerlékenység, a fejfájás, a súlyingadozás, előrehaladott állapotban pedig a fekélybetegségek, magas vérnyomás. Lelki szinten hangulatváltozások, depresszió, agresszivitás, türelmetlenség, cinizmus, a teljesítőképesség, a motiváció és a munkabírás csökkenése figyelhető meg. 

Sok múlik a vezetőn
Egy szervezeten belül a leggyakoribb konfliktusok abból adódhatnak, hogy ha egyenlőtlen a hatalom megoszlása, hierarchikus a kommunikáció, illetve, ha az időbeli és anyagi források csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az érdekütközések márpedig stresszhez vezetnek a munkatársak vagy az egyes részlegek között, illetve a vezető és beosztottak között. 

A vezetők hozzáállása alapvetően determinálja a beosztottak hozzáállását a szervezethez. Nagy a jelentősége a főnökök empátiájának, milyen mértékben kommunikálnak úgy, hogy az a munkatársak közötti hatékony együttműködést támogatja, vagy éppen hátráltatja. 

A munkavállaló szempontjából fontos tényező, hogy mennyire hajlandó beleadni a személyiségét a munkahelyi feladataiba, mert ennek függvényében képes előmozdítani a vállalkozás sikereit. Ez pedig nagyban függ attól, hogy a hierarchikus hatalomrendben milyen a kommunikáció és ezáltal az esetleges konfliktushelyzetek kezelése. 

Megelőzés a termelékenység érdekében
A munkahelyi mentálhigiénia azon elvek, módszerek és intézkedések összessége, amelyek a munkavállalók lelki egészségének védelmét szolgálják és a pszichológiával szemben a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. 
A munkahelyi mentálhigiénés programok küldetése a kiegyensúlyozott, egészségesen működő munkahelyi légkör megteremtése, és a vállalat, az egyén, a csoport kompetenciáinak fejlesztésével az eredményes szakmai és gazdasági működés ösztönzése. 

Ezek a programok támogatják a segítségre szoruló munkavállalókat, tudatosítják a munka és a magánélet határait és javasolják a hatékony kikapcsolódási lehetőségeket az alkalmazottaknak. Végső soron csökkentik a szervezet kiadásait azáltal, hogy mérséklődnek a mentális panaszok miatti hiányzások. 

A munkahelyi mentálhigiéné biztosítása elsősorban a vezetők felelőssége,  a fő feladat, hogy feltérképezzék a dolgozók lelki egészségét veszélyeztető kockázatokat, és a különféle módszerek, intézkedések, tréningek révén megelőzzék az állapotromlást. Ezt főként az önismeret fejlesztésével, és a stresszhelyzetekkel történő helyes megküzdési stratégiák megtanításával, oktató-fejlesztő tréningek alkalmazásával ehet hatékonyan elérni. 

Az egészség munkahelyi támogatása során az egyén szempontjából fontos a helyes, egészégtudatos gyakorlatok propagálása is, továbbá a támogató, készségfejlesztő ismeretek terjesztése, az ezzel kapcsolatos akciók megszervezése, hozzáférhetővé tétele. 

Emellett, a kommunikáció fejlesztése is a munkahelyi mentálhigiénia fontos feladatai közé tartozik, akárcsak a különböző konfliktushelyzetekre való felkészülés és felkészítés, a potenciális érintettek mentorálása és a konfliktushelyzetek eszkalálódásának megelőzése.