Külföldre menni: lehetőség vagy veszély?

Megjelenni a határon túli piacokon vitathatatlanul nagy lehetőség egy cég életében, ugyanakkor számos olyan jellegű kihívással is jár, ami merőben eltér az itthon megszokottaktól. Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni, amikor egy cégvezető úgy dönt, hogy kipróbálja magát, illetve termékét/szolgáltatását a külföldi versenyben is.

Az ördög a részletekben rejlik
Legyen szó akár csak a szomszédos Szlovákiáról, Romániáról vagy Horvátországról, a külpiacokon szinte minden vállalkozási paraméter eltér az itthonitól. Minél inkább távolodunk Magyarországtól, ezek a különbségek annál meglepőbbek és összetettebbek lehetnek. Mielőtt egy cég exportálásra adja a fejét, mindenképpen utána kell nézni, milyen vállalati és adózási formában teheti meg és az mekkora költséggel, plusz adminisztrációval jár. Emellett, - főként termékek esetén – az is fontos szempont, hogy milyen egyéb paramétereknek, előírásoknak kell megfelelni a határon túlra történő rendszeres szállításnál. 

Elengedhetetlen a piackutatás
Ha egy magyar cég maradéktalanul meg tud - és meg is kíván - felelni a célország jogszabályainak, elsőként érdemes széleskörű piackutatást végezni. Ennek során kiderülhet, hogy milyen jellegű és mekkora a versenytársak köre az adott piacon, illetve, hogy mennyiben különböznek a helyi vásárlók elvárásai a megszokottól vagy milyen tényezők befolyásolják az árak alakulását. A tervezésnél figyelembe kell venni a forint és a célország fizetőeszköze közötti aktuális árfolyam alakulásából eredő potenciális kockázatokat és nyereségeket is. 

Helyi képviselet nélkül inkább egy tapodtat se
Ha már megszületett a döntés, hogy exportra készül a cég, gondoskodni kell a helyi képviselet valamilyen formájáról. Ehhez nem feltétlenül szükséges azonnal - jelentős költségekkel járó – saját irodát, raktárat létrehozni a kiszemelt országban, ugyanakkor valamilyen képviseletet célszerű kiépíteni. Szerződhetünk partnercéggel, foglalkoztathatunk meglévő munkavállalót home office-ban, de dolgozhatunk külső szakértővel is megbízással, projektalapon vagy például jutalékért.

Mindenki másképp csinálja
A hosszú távú, eredményes exportstratégia egyik kulcsa, hogy a külpiacra lépő vállalkozás mennyire - és milyen gyorsan - képes megismerni, elsajátítani az adott ország speciális szokásait, előírásait, amelyek befolyásolják a gazdasági érvényesülés hatékonyságát. A nyelvi, kulturális vagy akár vallási sajátosságok nagyban meghatározzák, hogy a helyi üzletemberek miképpen kezelik az együttműködéseket vagy akár a konfliktusokat. Teljesen más mentalitással, kommunikációs stílussal, eszközökkel és intézményekkel találkozhat a magyar cégvezető Ázsiában, Közép- vagy Dél-Amerikában, mint ami Európában megszokott. Aki nincs tisztában ezekkel a főként íratlan alapszabályokkal, az jellemzően a sötétben tapogatózik és könnyen kerülhet kellemetlen helyzetbe. Ezért is fontos a megfelelő, széleskörű tapasztalattal és kapcsolati hálóval rendelkező helyi képviselő(k) felkutatása már a külpiacra lépés kezdeti szakaszában.

A gyors siker ritka, mint a fehér holló
Nem érdemes türelmetlenkedni, miután egy vállalat megjelenik a nemzetközi gazdasági színtéren. Éppen a fent említett speciális paraméterek miatt ugyanis egy kívülről érkező versenyzőnek általában nehezebb a helyzete, ezért időigényesebb is megvetni a lábát az új közegben. Ha viszont érkeznek az első eredmények, a cég elmondhatja magáról, hogy sikerrel diverzifikálta tevékenységét és immár több lábon áll - a hazai értékesítés mellett pedig számíthat a külföldön szerzett bevételekre is.