Egyéb

Kriptovaluták adózása – változott a szabály

Januártól változott a kriptovaluták adózása, érdemes áttekinteni a szabályokat azoknak is, akik a virtuális pénzekkel tavaly már foglalkoztak: a múlt évi veszteségek (kiadások) ugyanis leírhatók lehetnek az idei vagy jövő évi nyereségből. Az is egyértelmű, hogy a jelenlegi szabályozásban inkább magánszemélyként, mint cégben érdemes foglalkozni a kripto kereskedelemmel.

Annyian foglalkoznak ma már kriptovalutákkal Magyarországon, hogy a szabályozás is reagált a helyzetre: meghatározták, hogyan kell magánszemélyként adózni a jövedelem után. A pontosítás egyúttal az eddigi terhek csökkentését is jelenti, miután így nem kell 22 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni a nyereség után, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót – sőt a kisebb tételekben játszók megúszhatják a teljes adófizetést is: a havi minimálbér összegéig (200 ezer forintig), amennyiben egy ügyletben a bevétel nem volt több 20 ezer forintnál (a minimálbér 10 százaléka), nem kell tenni semmit. 

A jogi definíció szerint a kriptopénz „az érték vagy jogok olyan digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható”. Ennek megszerzése a költség, bevétele pedig az átengedésből származó összeg. Ha valaki bányászattal szerez kriptovalutát, akkor az előállításra fordított költség a kiadás, ha egy árut, terméket, szolgáltatást ad el érte, akkor annak a költsége, amit eladott – ha pedig vette, akkor a vételár. A bevétel pedig – értelemszerűen – az vagy annak az ára, amit a kriptovalutáért kapott. 

A nyereséget éves szinten kell megállapítani, tehát ha az éves összes kiadást meghaladják a bevételek, akkor ez után adózni kell, ha viszont a végén az egyenleg negatív, akkor a veszteség leírhatóvá válik a következő két év nyereségéből. A szabály szerint nyereség vagy veszteség akkor keletkezik, ha valaki bevételt szerez (van ügylete), vagyis az árfolyamváltozásokat nem kell elszámolni, nincs virtuális nyereség/veszteség – csak az ügyleten elért, megszerzett bevétel eredményével kell elszámolni. 

Az elszámolást az éves adóbevallásban kell megejteni, és ugyanezt 2021-re még nem kell megtenni, de már érdemes lehet. A lehetőségen azoknak érdemes most elgondolkodniuk, akik a múlt évben veszteséggel zártak, hiszen így ez az idei és a következő év remélhető nyereségeiből leírható lesz. Ilyen veszteség, ha tavaly vásároltunk kriptopénzt, de nem adtuk el – hiszen a költség megvan, bevétel pedig nem volt.

A szabályozás ugyanakkor nem változott a céges ügyletek esetén: a kriptovalutát követelésként kell számon tartani, értékesítésekor pedig az ügyleten keletkezett nyereséget, veszteséget elszámolni (miközben sem a költség, sem a bevétel nem lehet áfás). Problémát itt a bányászat jelent, hiszen a szabályozás azt sem kezeli igazán, hogyha ez nem sikeres, miközben a bányászattal megszerzett virtuális pénz után azonnal keletkezhet adófizetési kötelezettség, hiszen az így elért „profitot” halasztott bevételként kell elszámolni. Szintén bizonytalanságot okoz, amikor a cég csak tartja a devizát, végül miként értékelje a követelést.