Online jelenlét nélkül ma már nincs vállalkozás. Az interneten nézzük meg, nyitva van-e a bolt, hogyan tudjuk megközelíteni, itt tájékozódunk arról hol, mi kapható. Gyakran a világhálón megtalálható információk és minősítések alapján döntünk arról, hogy melyik céget válasszuk. Ugyanakkor egy honlap fenntartása, üzemeltetése és kialakítása jelentősebb beruházást igényel és fenntartási költségekkel jár, miközben megoldás lehet, ha csak egy-két közösségi médiaoldalon készítünk profilt a vállalkozásnak. Igaz, itt is vannak azért további feladatok és kockázatok.

Nehéz eldönteni, mi jelenti ma az online jelenlét alapját egy vállalkozásnak. Sokan egyszerűen kihagyják a honlapot és csak Facebook oldalt üzemeltetnek – itt ugyanis szinte kötelező a jelenlét, miközben a közösségi oldalt ugyanúgy megtalálják a keresők, mint egy honlapot. A Facebook ráadásul még akár jó értékesítési csatorna is lehet, hiszen van olyan „apróhirdetési” szolgáltatása (a Marketplace), ahol egyszerű megjelenni a termékekkel. 
Ahhoz, hogy eldöntsük, milyen formában legyünk jelen vállalkozásunkkal a kibertérben, fontos tudunk, hogy kik jelentik a célcsoportunkat. Ha a vevők részletesebb termék- és/vagy szolgáltatás-leírásokat keresnek vagy leginkább ezek iránt érdeklődnek és így találnak rá a vállalkozásra, a honlap létrehozása nehezen kihagyható feladat. A közösségi médiában ugyanis nehezebb bemutatni a kínálatot.

Egy vállalkozás számára a honlap kötetlen bemutatkozási lehetőséget jelent: a saját oldalára a cég azt tesz fel, amit fontosnak tart. A honlap ellen a viszonylag magas indulási költségek szólnak. Persze nem kötelező saját webfejlesztőt foglalkoztatni és önálló designt kialakítani, hiszen számos olyan egyszerű, sablonokon alapuló szerkesztő van (WordPress, Wix, SquareSpace), amelyekkel ingyen – vagy a hasznos extra-funkciók választásánál kevés pénzből – megszerkeszthető egy weboldal. De ebben az esetben is energiát és időt kell fordítani az oldal kialakítására, a struktúra átgondolására. Hiszen nem elég bemutatni a céget, a termékeket, kell egy kapcsolati modul is (ahogy a szakértők mondják: nem elég a kirakat, kell egy ajtó is, ahol bejönnek az ügyfelek) és érdemes elgondolkozni a webáruház létrehozásán, hiszen egyre több az online megrendelés. Emellett hasznos bekötni a weblapot a Google Analytics rendszerébe, hogy meg tudjuk nézni, kik látogatják azt és mit csinálnak rajta. Ha mindezt be is vállaljuk, akkor is van azonban kiadásunk: a honlap élesítéséhez mindezeken kívül szükség lesz még domain-névre és tárhelyre, ahová az adatokat töltjük. Ezek pedig mind költséget jelentenek: vagy egy egyszeri nagyobbat vagy állandó fix kiadást. 
Azt hihetnénk, hogy a honlap nagy előnye, hogy ha kész van, kevesebbet kell foglalkozni vele, azonban az adatokat illik időről időre frissíteni, a termék- és szolgáltatáskínálatot naprakészen tartani, a védelmi szinteket fejleszteni és az adatkezelést szabályozni, illetve lebonyolítani. Ezekről akkor sem szabad elfeledkezni, ha egy ilyen honlappal nem is kell naponta törődni.

Pont ez a nagy különbség a közösségi médiához képest. Egy vállalkozás számára Facebook oldalt létrehozni akár néhány perc alatt is lehet – és itt is képesek lehetünk olyan alapvető adatokat megadni, mint a nyitvatartás és az elérhetőség. A kapcsolatteremtési modul is automatikusan létrejön, hiszen minden oldalon van már chat-csatorna. Alacsonyabb az indulási költség, a tárhely és a domain-regisztráció. Cserébe viszont kötött a tartalom, a megjelenés és a forma, miközbennagyrészt csak posztokban tudjuk megjeleníteni a kínálatot, nehéz helyzetbe hozva a látogatókat, hiszen így jóval nehezebb keresni és áttekinteni a termékeket. A posztolás ugyanakkor kötelező feladat: ezek nélkül a közösségi médiafelület üres lesz, kevesebben is fedezik fel – vagyis időről időre hírt kell adni magunkról. Jöhetnek az újdonságok, az információk, az érdekességek – a szakértők szerint minimum heti 3-5 új bejegyzést kell közzétenni, ami elsőre ugyan nem hangzik soknak, de a harmadik hónap végén már előfordulhat, hogy megterhelő kötelezettséggé válik, amikor már nagyon elkél az új ötlet vagy egy tapasztalt szakember. 

A közösségi média másik fontos ismérve, hogy az oda feltöltött adatok, az abban kiépített kapcsolatok nem mind az üzemeltető cég kezelésébe kerülnek, így egy műszaki hiba vagy egyéb eljárás nyomán előfordulhat, hogy a gondos munkával felépített online tartalom és közösség pár pillanat alatt eltűnik bizonytalan időre vagy visszaállíthatatlanul. Éppen ezért érdemes egymás mellett üzemeltetni a platformokat, kihasználva az általuk és köztük felmerülő forgalmi lehetőségeket és közben építve a saját adatbázist (amelynél már a GDPR is az egyik szükséges kívánalom).