Kamerák a cégnél: mit enged a jog, milyen kötelességeink vannak?
A kollégák és a cég értékeinek védelmében a riasztó rendszerek után a leggyakrabban biztonsági kamerákat helyeznek üzembe, ezzel kapcsolatban azonban komoly jogi kérdések merülnek fel. Mikor használhat a munkáltató kamerákat és milyen jogai vannak az alkalmazottaknak?
A munkavállaló jogai
A képmáshoz és hangfelvételhez való jog a személyiségi jogaink részét képezi, melyet alkotmányos értékeink mentén mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ennek megfelelően kamerakép rögzítéséhez vagy annak felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A munkavállalói és munkáltatói viszonyra éppúgy érvényes a személyiségi jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége, ennek megfelelően a munkavállalót minden esetben előzetesen tájékoztatni kell a kamerák felszereléséről.
Cégünk adatkezelési tájékoztatójában részletesen szerepelnie kell a kamera elhelyezés módjának, feltételeinek; természetesen arról is tájékoztatni kell a kollégákat, hogy mikortól és milyen időtartamban készül róluk felvétel, illetve, hogy ezeket meddig őrzi meg a vállalat. Munkáltatóként a munkavállalók számára meg kell indokolnunk a felvételek okát, és hogy mire használnánk azokat – mindezt tömören és könnyen érthetően a kollégáknak bármikor elérhető módon kell közzétenni. A munkavállaló csak és kizárólag írásban egyezhet bele a felvételek készítésébe.
A munkáltató jogai és lehetőségei
A munkavégzés ellenőrzésére a törvény biztosítja a jogi hátteret, ugyanakkor ez csupán akkor lehetséges, ha a dolgozók munkaviszonyából adódóan feltétlenül szükséges. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan és indoklás nélkül a kollégák nem figyelhetők meg, a kép- és videókészítés nem alkalmazható a teljesítmény figyelésére.
A kamerákat leggyakrabban vagyonvédelmi okokból szerelik fel a cégek, de ennek is megvannak a korlátai. A megfigyelt terület csak a vagyoni értékek tárolási helyére irányulhat, és korlátozott területet fedhet le. A személyvédelem szintén gyakori oka a kamerák telepítésének, ilyenkor azonban figyelembe kell vennünk a fentebb említett, személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat. Kivételt képeznek a munkavállalók folyamatos szemmel tartására az olyan esetek, melyekben a kollégák testi épsége közvetlen kockázatnak van kitéve – például ipari, kitermelési területeken – megfigyelésük pedig a kockázat csökkentésére vagy megszüntetésére szolgál.
A személyi megfigyelésre vonatkozó szabályok külön kitérnek az emberi méltóság tiszteletben tartására. Ennek érdekében a munkahelyeken tilos kamerákat elhelyezni az illemhelyiségekben, öltözőkben, zuhanyzókban. A munkavállalókat megilleti a magánélethez való jog, az ennek teret adó munkahelyi ebédlők és pihenőhelyek megfigyelése szintén tiltott. Kivételt jelent ez alól a vagyonvédelem – persze szigorúan az arra vonatkozó szabályok betartásával.
Ügyeljünk a jogi keretek betartására!
Minden kép- vagy hangfelvétel készítése, megtekintése, módosítása, adatkezelésnek minősül, ezáltal a felvételek kezelésének az általános adatvédelmi rendelet, közismert nevén GDPR elveit kell követnie. Ehhez kapcsolódóan a munkáltatónak a megfigyelést célhoz kötötten, és az adattakarékosság elve szerint kell végeznie. A rögzítés célját kameránként kell meghatározni, a célokat pedig időközönként felül kell vizsgálni, elkerülve ezzel a felesleges megfigyelést.
Amennyiben biztonsági kamerák telepítése mellett döntünk, gondoljuk végig, ez ténylegesen indokolt-e, illetve valóban ez az egyetlen megoldás a céljaink eléréséhez. A kamerás megfigyelőrendszer ugyanis csak a személyiségi jogok szigorú szabályainak betartása mellett alkalmazható legálisan. Amennyiben kétségeink vannak, a kamerarendszerrel kapcsolatos kérdésekben érdemes jogi tanácsért szakértőhöz fordulni már a rendszer tervezésekor, de mindenképpen legkésőbb a beüzemelés előtt.