Junior Prímák a magyar tudományban: Dr. Tárnoki Ádám és Dr. Tárnoki Dávid

Ikerkutatással harcolnak az egészségesebb életért

A genetika az élet számos területét meghatározza, ugyanakkor mi magunk tehetünk a legtöbbet az egészségünkért – mondja Dr. Tárnoki Ádám Domonkos és Dr. Tárnoki Dávid László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Képalkotó Klinikájának egyetemi docensei. Az egyetemi oktatók „szabadidejükben” ikerkutatásokat végeznek, így  tudományos tényekkel támaszthatják alá, mennyiben határozza meg a genetikai örökség egyes betegségek kialakulását. Egyes betegségek örökletessége csupán hajlamosító tényező, a környezeti hatásoknak – így például a dohányzásnak, a sport vagy az egészséges életmód hiányának – jelentős a szerepe van ezek kialakulásában.

Inkább egymást segítve tanultak, mint helyettesítették volna a másikat az iskolában, vagy a vizsgák alatt. Az ikerpár kutatókat Dr. Tárnoki Ádám Domonkost és Dr. Tárnoki Dávid Lászlót inkább a véletlenek sodorták a radiológia és az ikerkutatás irányába a kétezres évek közepén. Azóta már felépítették a Magyar Ikerregisztert, amibe a – becslések szerint – mintegy 110 ezer magyar ikerpárból már több mint 12 ezren regisztráltak. A közösségépítés mellett ezzel a magyar tudományt is szolgálják, ugyanakkor ők is olyan vizsgálatokkal lehetnek gazdagabbak, amely akár az életüket is megmentheti.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Prima Primissima Alapítvány 2007-ben önálló díjat hozott létre a magyar tudomány fejlődését kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási- és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen támogató, 33 évnél fiatalabb tudósok elismerésére. A Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriája odaítélésének fontos célja, hogy a díjazottak személyében évről-évre újabb generációk számára állítson példaképeket. Az MFB Podcast sorozatában Váczi Gergő mutatja be a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában díjat elnyert kutatókat.
Dr. Tárnoki Ádám Domonkos és Dr. Tárnoki Dávid László 2016-ban nyerték el az elismerést. Mindketten a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Képalkotó 
Klinika egyetemi docensei, radiológusok, ikerkutatók, orvos-közgazdászok, valamint egészségügyi menedzserek. A Magyar Ikerregiszter alapító tagjai. Dr. Tárnoki Dávid László, az Országos Onkológiai Intézet, Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központjának vezető főorvosa, Dr. Tárnoki Ádám Domonkos, az Országos Onkológiai Intézet Radiológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Ketten összesen több mint hatszáz nemzetközi és hazai előadást tartottak, több mint száznyolcvan publikációjuk van, valamint 35 könyvfejezet szerzői és társszerzői, a Magyar Radiológusok Társaságának vezetőségi tagjai, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai, az MTA diagnosztikus bizottság tagjai, a japán Oszaka University School of Medicine vendégdocensei, több mint 80 graduális hallgató és 9 PhD hallgató témavezetői. Angol, német és magyar nyelven oktatnak radiológiát. Dr. Tárnoki Dávid László 2016-19 között a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika ultrahang részlegvezetője, illetve 2017-19 között a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika angol tanulmányi felelőse volt. Az Amerikai-Magyar Orvosszövetség magyarországi tagozatának titkára, a Magyar Radiológiai Folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, az MTA diagnosztikus bizottság tagja, a Nemzetközi Ikerkutató Társaság titkára, valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaság ILD szekció vezetőségi tagja. Dr. Tárnoki Ádám Domonkos 2016-19 között a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika ultrahang részlegvezető-helyettese, illetve 2017-19 között a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika német tanulmányi felelőse, az Amerikai-Magyar Orvosszövetség magyarországi tagozatának alelnöke, a Magyar Radiológiai Folyóirat főszerkesztő helyettese. Az Európai Tüdőgyógyász Társaság képalkotó munkacsoportjának vezetője, a Nemzetközi Ikerkutató Társaság elnöke. 
Az orvosi egyetemre együtt jelentkeztek, az űrlap kitöltése előtt sokáig gondolkodtak, hogy inkább a Műszaki Egyetemre menjenek-e. Végül Ádám beírta az orvosit, mire Dávid azt mondta: akkor az nekem is jó lesz. Negyedéves egyetemisták voltak, amikor meghívták őket egy előadást tartani az Egyesült Államokba, témának pedig az ikrek betegségeit választották, ami TDK-témának is megfelelőnek ígérkezett. Ekkor kezdtek beleszeretni a témába és keresték meg az ikerkutatásairól ismert Dr. Métneki Júliát, aki többek között Dr. Czeizel Endrével dolgozott együtt. Később, egy konferencián találkoztak Dr. Garami Zsolt radiológussal, az Amerikai Magyar Orvosszövetség (HMAA) tagjával. A Huston-ban dolgozó szakorvos meghívta őket magához, és egy hétvége alatt meggyőzte őket arról, hogy válasszák a radiológiát, mert ez a terület – ugyan az egyetemi évek alatt nem igazán érintette meg őket – igazán izgalmas. Egy évvel később ígéretükhöz híven ellátogattak egy Ohió-ban dolgozó, magyar származású nőgyógyászhoz, aki elvitte őket az éves ikertalálkozóra, az ohiói Twinsburg-be. Hogy ne menjenek üres kézzel, Dr. Métneki Júliával közösen összeállítottak egy kérdőívet, amely első kutatásuk alapja lett. Amikor 2007-ben visszatértek, megalapították a Magyar Ikerregisztert.
Az adatbázisba minden ikret várnak – egy és kétpetéjű ikreket egyaránt. Igyekeznek közösséget építeni, valamint a kutatók munkáját segítő adatbázist létrehozni, így arra kérik az ott résztvevőket, hogy betegségeiket, orvosi adataikat is osszák meg velük. A regisztrált ikreket sokszor felkérik egy-egy kutatásban való részvételre, hiszen az ő adataiknak, kórképeiknek nagy jelentőségük van abban, hogy el tudják dönteni, egy-egy betegség kialakulásában mennyiben tehetők felelőssé a gének, és mennyiben a környezet. Mindez az érintettek számára is előnyös, hiszen sokszor olyan diagnosztikai vizsgálatokat végeznek el, amelyekhez nem feltétlenül jut hozzá egy átlagember. A kutatásnak köszönhetően derült már ki olyan súlyos koszorúér-elzáródás, amelynek kezelésével meg lehetett menteni az érintettet egy infarktustól, de olyan nem ismert daganat is, amelynek korai felismerése segítette a gyógyulást.
Az egypetéjű ikreknek a genetikai állománya közel azonos, míg a kétpetéjű ikreknél az egyezés 50 százalékos. A hagyományos ikervizsgálatokban az egyes betegségek előfordulását nézik meg, ha az egypetéjű ikreknél jellemzőbbek a közös betegségek, akkor a genetikának van nagyobb szerepe, míg, ha közel azonosak az előfordulások, akkor inkább a környezeti tényezőknek. A nyaki ütőér vizsgálatokból például kiderült, hogy a meszesedés inkább genetikailag meghatározott, ám az is fontos tanulsága a kutatásnak, hogy az életmód befolyásolja, kinél alakul ki a betegség. A dohányzás vagy a sport hiánya befolyásoló tényezők, amiből az következik, hogy fokozottan kell ügyelnie az egészséges életmódra azoknak, akiknek volt a családjában érelmeszesedés betegség.
Az adatbázis a neurológiai, illetve a neurovaszkuláris betegségek kialakulásának vizsgálatára is lehetőséget teremt. Az időskori demencia, a Parkinson és Alzheimer-kór, a sclerosis multiplex, valamint a stroke kialakulásának vizsgálatában is használják az ikerkutatást, a betegség kialakulására ható környezeti okok szerepét a fókuszba helyezve. Ugyanez a módszer alkalmas lehet a daganatos betegségek kialakulási okainak feltárásában is.