Egyéb

Junior Primák a magyar tudományban: Dr. Sándor Renáta

A jövő mezőgazdaságáról a klímaváltozás tükrében

Az extrém időjárási jelenségek agráriumra gyakorolt hatásairól, a jövő mezőgazdaságának modellkutatásairól beszélgetett Dr. Sándor Renáta geográfus-geológussal a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában díjat elnyert kutatókat bemutató MFB Podcast sorozatában Váczi Gergely.

Az időjárás szélsőségességét egyre többször érzékeljük: villámárvizek, özönvízszerű esőzések, vagy éppen hetekig tartó szárazság, hőség – ezek a jelenségek az emberi szervezeten kívül a mezőgazdaságot is jelentősen megterhelik. Ezért rendkívül fontosak azok a kutatások, amelyek az öntözéssel, a talajban lévő ásványi anyagok meglétével, a vízmegtartás lehetőségeivel foglalkoznak, illetve azzal, hogy a felmelegedés, az üvegházhatású gázok kibocsátása milyen hatást gyakorol a környezetünkre, a termelésre.
Dr. Sándor Renáta egyike azon kutatóknak, akik fiatal koruk ellenére a nemzetközi tudományos életben is elismert szakértőnek számítanak – vele beszélgetett Váczi Gergely a jövő mezőgazdaságáról. 

Beleszülettem a mezőgazdaság világába, a Dorozsma-Majsai-homokháton élő gazdálkodó családomban hamar elsajátítottam a termelés iránti elkötelezettséget. Szakirányú tanulmányaimmal pedig arra törekedtem, hogy segíteni tudjak a hatékonyság növelésében – idézte fel a személyes motivációit Dr. Sándor Renáta.

A szakértő 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem természettudományi és informatikai karán szerzett geográfus-geológus diplomát, phd tanulmányait 2014-ben, a környezettudományok doktoraként fejezte be. Jelenleg az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Növénytermesztési Osztályán dolgozik, tudományos főmunkatársként. Fő kutatási területe a gyep és a szántóterületek víz-, szén- és nitrogénciklusának szimulációja, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátására. Folyamatosan elemzi a klímaváltozás hatásait, a modellbizonytalanságot és vizsgálja a talajban felerősödő, víztaszító körülmények ok-okozati összefüggéseit. Franciaországban, Oroszországban, Szlovákiában és Angliában is végzett kutatásokat – Dr. Sándor Renáta munkája nagyban hozzájárul mind a hazai, mind az európai élelmiszerbiztonság növeléséhez. Kutatásai okán több hazai és nemzetközi elismerésben részesült, 2019-ben kapott Junior Prima Díjat, a „Magyar Tudomány” kategóriában.   

A Magyar Fejlesztési Bank és a Prima Primissima Alapítvány 2007-ben hozott létre önálló díjat azon 33 évnél fiatalabb tudósok elismerésére, akik kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási- és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez. A Junior Prima „Magyar Tudomány” kategóriában a díj odaítélésének fontos célja, hogy évről-évre újabb generációk számára állítson példaképeket.

A Kárpát-medence egy nagyon jó adottságokkal rendelkező mezőgazdasági terület, amelynek történelmi hagyományai vannak. 2022-ben Magyarország közel 55 százaléka, 5,1 millió hektárnyi terület hasznosult a mezőgazdaságban, ami nagyon jelentős arány és nem véletlen, hiszen rendkívüli talajtani tulajdonságokkal, minőségi vízkézlettel, kiváló időjárási potenciállal rendelkezünk – mutatott rá a hazai agrárium jelentőségére a kutató, megjegyezve, hogy az ágazat exporttermelő képesége is meghatározó a nemzetgazdaságban.

Rámutatott: az utóbbi évek extrém időjárási viszonyai ugyanakkor több szempontból rontották a termelés helyzetét, mert sokkal kiszámíthatatlanabbá váltak a körülmények, a gazdálkodók kevésbé tudnak előre tervezni.

Több jelentős rizikófaktor van: például a kora tavaszi fagy a gyümölcstermést – idén főként a sárgabarackot – hátráltatta. Az egy-két napos, márciusi mínuszok nagyon jelentős fagykárt idéztek elő a gyümölcsösökben, a szántóföldeken. Komoly rizikófaktor a virágzáskori vagy augusztusi hőhullám is, mert a forróság elvonja a vizet és a tápanyagokat a növényektől – részletezte a klímaváltozás negatív hatásait. További kockázat a kártevők elszaporodása, mivel azzal, hogy a Kárpát-medence melegszik, olyan új rovarfajták jelentek meg, amelyek előtte nem voltak jellemzők Magyarországon, ezek ellen egyelőre nehéz védekezni. 

Az előző években az aszály miatti kiszáradás mellett a nedvesebb időjárás következtében kialakult gombásodás, vagy éppen az özönvízszerű esőzésekkel elmosott termés okozta a legnagyobb fejtörést a gazdáknak. 

Számukra ezért a fő kérdés az, hogy egyáltalán fel lehet-e készülni az extrém éghajlati jelenségekkel szemben? A szakember szerint vannak ugyan hatékony megoldások, például a fenyegető gombafertőzés esetén, de egyre fontosabb az újszerű lehetőségek tudományos alapú felkutatása. Már csak amiatt is, mert a jövő mezőgazdaságában – meglátása szerint – a mostaninál jóval több élelmiszerre lesz szüksége a Föld növekvő népességének, ezért az innovatív termelési módok, az automatizált technológiák mindinkább teret nyerhetnek. 

Különböző modellek, időjárási szcenáriók alkalmazásával most is meg lehet mondani, hogy mely növények lehetnek az éghajlatváltozás vesztesei és a termesztőknek miben érdemes hosszú távon gondolkodni – fogalmazott a podcastben, amelyben részletesen ismertette a fő termények számára ideális körülményeket feltáró, átfogó kutatási programokat és azok eddigi megállapításait, amelyek a gazdálkodók számára hasznos, jövőbeni megoldásokat hivatottak támogatni.