Így előzzük meg vállalkozóként a kiégést
Sokan talán nem is gondolják, hogy a kiégés (burnout szindróma) nem csak a munkavállalókat fenyegeti, de a saját cégüket vezető vállalkozóknál is előfordul. Nézzük, miről lehet felismerni és hogyan lehet megelőzni, illetve kezelni a kiégést!
A burnout szindróma a hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, a stressz következtében létrejövő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. A kiégés tünetei a testi-szellemi kimerültségérzet, a munkában megfelelési-bizonyítási kényszer, alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése. Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődik, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés figyelhető meg, cinizmus és zárkózottság jellemzi a szindrómát. A testi tünetek között az állandó fáradtság, szapora légzés, szúró érzés a mellkasban, gyomorpanaszok, étvágytalanság, gyakori fejfájás, szédülés lehetnek az intő jelek.
A kiégés öt szakasza és azok jellemzői
- Idealizáció: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény
- Realizmus: alábbhagy a lelkesedés, az egyén tisztában van képességeivel, lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról
- Stagnálás vagy kiábrándulás: a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, a feladatok elvégzése rutinszerűvé válik
- Frusztráció: az érintett ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken
- Fásultság, pályaelhagyás: már a magánéletben sem talál semmi örömet
Felmérések szerint elsősorban azokat a vállalkozókat fenyegeti a kiégés, akik megszállottan hajtják az eredményeket. Ők gyakran úgy érzik, hogy az egész napi munka rengeteg erőfeszítést kíván tőlük, miközben feladataikat frusztrálónak találják. Esetükben a kiégés folyamatos szorongásos állapotot, illetve stresszt idéz elő. Ezzel szemben azok a vállalkozók, akik képesek munkájukat és életük egyéb tevékenységeit harmóniába hozni, vagyis amikor dolgoznak, az teljesen leköti a figyelmüket, ugyanakkor képesek időnként elszakadni a munkától, ritkábban élnek meg kiégést.
A burnout másik gyakori oka a vállalkozóknál, mikor úgy érzik, megrekedtek, cégük nem fejlődik. Míg a munkavállalóknál ez akkor jelentkezik, ha karrierjükben nem tudnak egyről a kettőre jutni, a cégvezetők esetében a vállalkozás az, aminél nem látják, nem érzik, hogy fejlődne. Kutatások szerint ugyanakkor a rugalmasabb, az innovációra, új ötletekre és termékekre nyitottabb vállalkozók ritkábban tapasztalnak kiégést.
A kiégés elkerülésében a legfontosabb a stressz csökkentése, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése. Próbáljunk időnként kívülállóként nézni feladatainkra: kevés a megerősítés, hiányzik a visszajelzés, vagy túl sok az adminisztráció? Mi lehet az oka, hogy folyamatos időzavarban vagyunk, alá-fölérendeltségi problémák vannak a cégben, vagy éppen nincs megfelelően kialakított személyi felelősségrendszer? Időnként tartsunk szünetet, legyen egyensúly a munkahelyi és a szabadidős elfoglaltságok között, ne dolgozzunk, ha családunkkal, barátainkkal vagyunk és legyen énidőnk, amikor csak azt tesszük, ami nekünk jó.
A burnout szindrómát nem csak megelőzni, kezelni is lehet. Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre való összpontosítás, az irreális elképzelések, célok átformálása a feladat. A stagnálás szakaszában a mozgósítás, vállalkozói képzések, esetleg más vállalkozók történeteinek megismerése fordíthatja vissza a folyamatot. A frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, a változtatások lehetőségének megteremtése, az innováció, új termékek, szolgáltatások bevezetése segíthet. A fásultság fázisában új, reális célok mozdíthatnak ki a kiégés állapotából, ilyen lehet például egy új vállalkozás beindítása.