Hogyan mérsékeljük az árfolyamkockázatot?
Ahhoz, hogy egy vállalkozás hosszabb távon is fenntartható módon, nyereséget termelve működjön, elengedhetetlen a költségek tervezhetősége. Napjaink folyton változó piaci környezetében az árfolyamok alakulása komoly kockázatot jelent a külkereskedelemmel foglalkozó, valamint a termeléshez szükséges alapanyagot külföldről beszerző cégek számára. Az árfolyamkockázatot a legegyszerűbben határidős devizaügyletekkel kezelhetik a vállalkozások.
Számos, külkereskedelmi tevékenységet folytató hazai kis- és közepes vállalkozás számára jelent nehézséget, hogy nem tudja természetes fedezettséggel kezelni a működésében jelentkező árfolyamkockázatot. Praktikusan: míg egy kereskedő az importált áruért vagy egy termelő cég a gyártáshoz szükséges alapanyag(ok)ért külföldi devizában, leggyakrabban euróban fizet, addig a bevételei itthon, forintban keletkeznek.
Ha kiszámoljuk, hogy egy ilyen rendelés ma hány forintjába kerül a cégnek, de csak átvételkor, azaz mondjuk 30 nap múlva kell fizetni, a kockázat akár eléggé jelentős is lehet. 30 nap alatt a forint az euróval szemben leértékelődhet és akkor forintban kifejezve a tervezettnél lényegesen drágában vette meg a cég a szükséges alapanyagot. (1000 darab 10 eurós kütyü rendelése és értékesítése esetén az árfolyam 20 forintos kedvezőtlen irányú elmozdulása 200 000 ezer forint veszteséget okoz.)
Kevésbé látványosan, de árfolyamkockázatot vállal a cég akkor is, ha azonnal fizet. Ha ugyanis időközben a forint felértékelődött, azaz kevesebbet kellett belőle adni egy euróért, akkor a megrendelés halasztásával a cég olcsóbban juthatott volna hozzá a kívánt alapanyaghoz. Közvetve tehát a helyes (az árfolyammozgások által utólag igazolt) készletezési politika is hozzájárulhat az árfolyamkockázat csökkentéséhez. Ha ugyanis van ismert, az árakban megmutatkozó szezonalitása és tárolhatósága is egyes alapanyagoknak, akkor érdemes lehet részben készletbe forgatni a rendelkezésre álló forrásokat.
A vállalkozások az árfolyamkockázatot ugyanakkor a megfelelő pénzpiaci műveletekkel is csökkenthetik. Nagyobb vállalatoknál kockázatkezelési tudással rendelkező dedikált munkatárs, úgynevezett treasury szakember foglalkozik az árfolyamok változásából eredő kockázatok kezelésével. A kisebb cégeknél erre gyakran nincs erőforrás, ám nekik sem kell lemondani erről a védelemről: érdemes felkeresni a vállalkozás számlavezető bankját, a legtöbb hazai pénzintézet ugyanis foglalkozik treasury szolgáltatással, aminek vannak kisebb vállalkozások által is elérhető lehetőségei.
Az árfolyamkockázat kezelésének legegyszerűbb módja a határidős devizaügylet. Ezeknek az úgynevezett forward ügyleteknek az a lényege, hogy ma megállapodunk egy jövőbeni devizaváltás részleteiről. Vagyis előre rögzítjük, hogy milyen devizát szeretnénk venni vagy eladni (példánál maradva forintért vennénk eurót az alapanyagok megvásárlásához), milyen összegről van szó, pontosan melyik napon akarunk váltani és a legfontosabb: milyen árfolyamon akarjuk beszerezni a devizát. Így akár hónapokra, fél évre előre tudhatjuk, hogy adott alapanyagot milyen árfolyam mellett tudjuk beszerezni és a késztermék árát ennek megfelelően lehet kalkulálni.