Fókuszban az egészségmenedzsment

Miért fontos az egészségmenedzsment az egészen kis cégek számára is? Milyen eszközökből válogathat egy vezető, ha támogatni szeretné munkatársait a munka-magánélet egyensúly kialakításában, megőrzésében és a betegségmegelőzésben? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. 

Az egészségmenedzsment két fő célja alapvetően a kis- és középvállalatok esetében is a munkakörnyezet egészségkárosító hatásainak csökkentése és annak támogatása, hogy a munkavállalók minél egészséges életmódot, minél kiegyensúlyozottabb munka-magánéleti rendszert alakítsanak ki. 

Az egészséges, fitt kollégák számszerűsíthető előnyöket jelentenek a vállalkozásoknak.

Minél kevesebb munkatárs minél kevesebb időt tölt betegszabadságon, annál zökkenőmentesebb a feladatok végzése, hiszen nem kell azokat másnak átadni vagy az elvégzésükhöz külső segítséget igénybe venni, esetleg haladékot kérni a teljesítésre a partnerektől. 

Minél kevesebb – például krónikus – egészségügyi problémával küzdenek az alkalmazottak, annál produktívabbak, dinamikusabbak, lelkesebbek, kezdeményezőkészebbek. Könnyen belátható, hogy egy rendszeresen fájdalmakkal küzdő, gyógyszereket szedő, időről időre orvosi vizsgálatokon részt venni kénytelen kolléga nagy valószínűséggel kevésbé tud folyamatosan százszázalékon teljesíteni, mint az egészségtől kicsattanó munkatársa. 

A struktúra a kulcs

A táppénzen töltött napok számának csökkentéséhez és ahhoz, hogy a krónikus megbetegedések kialakulása megelőzhető legyen, a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt tennie kell. 
Ezért szükséges és érdemes megfogalmazni a kis-, közepes, de még a mikrovállalkozásoknál is az egészségmenedzsment stratégiáját. 
Ennek lényege, hogy a munkáltató összefoglalja, milyen célok érdekében, milyen eszközökkel, mekkora büdzsével kívánja támogatni alkalmazottait az egészségmegőrzésben és a betegségmegelőzésben, illetve milyen segítséget nyújt az egészségügyi problémák jelentkezése esetén. 
Az egészségmenedzsment stratégia megfogalmazható rövid-, közép- és hosszú távra a kapcsolódó pénzügyi eszközök és egyéb erőforrások, valamint a felelősök hozzárendelésével. 

Számos eszköz

Az ingyenes edukációs programoktól a széleskörű szolgáltatásokat kínáló, magánegészségügyi biztosításokig széles palettáról válogathat, aki komolyan gondolja, hogy odafigyel munkatársai jóllétére. 

Se szeri, se száma a gyakorlatilag ingyen bevezethető kezdeményezéseknek: ma már a közösségi médiafelületeken vagy a YouTube-on számtalan forrás található munkahelyi tornára, de elérhetők tartásjavító kisfilmek az ülőmunkát végzőknek is. Egyre több cégnél menedzselik maguk a kollégák a mozgást és tartanak óránként néhány perces szünetet valamilyen nyújtó, lazító, erősítő mozgássorral kísérve. 

Van, ahol saját konditermet, -részleget alakítanak ki, megint másutt a munkaidő terhére biztosítják az edzéshez szükséges időt, vagy belső céges versenyt írnak ki a legtöbbet gyalogló/futó/bicikliző munkatársak között. Érdemes támogatni az ilyen kezdeményezéseket.

A béren kívüli juttatások terén is számos lehetősége van a munkáltatónak: választhatóvá teheti a magán-egészségbiztosítók által kínált szolgáltatásokat, biztosíthat ingyenesen vagy kedvezményesen igénybe vehető, rendszeres szűrővizsgálatokat vagy támogathatja a sportbérletek, sportszerek vásárlását. 

Nem mellesleg, a fenti juttatások még a potenciális új kollégák bevonzásában is szerepet játszhatnak – főként, hogy különösen a fiatalabb generációk képviselői számára egyre nagyobb súllyal esik latba az egészség(megőrzés).